Paraziták márnában, Természet | National Geographic - Part 13
Tartalom
Csupán néhány, paraziták által okozta bántalom pl.
Tudjuk jól mindnyájan, hogy a márna kincs. Ritka pillanat, ha asztalra kerülhet, hiszen piacon már aligha kapni, zsákmányolása pedig nem gyerekjáték. Ha márnát fogsz, joggal érezheted magad egy magasztos társaság tagjának, akik tudják mi a dörgés. Így ha mégis összehoz a márnával az élet, ne tékozold el a pillanatot.
Napjainkban azonban egyre több tumoros elváltozást mutató ivarérett márna került kifogásra a Dunából. Európában nem egyedülálló ez a jelenség, Paraziták márnában a Lee folyóból fogott márnákon nagy számban találtak bőrt, kopoltyúfedőt, uszonyokat érintő hiperpláziát és papillómás elváltozást, Csehországban az Ohre folyóból kerültek leírásra a bőrt és a gonádokat érintő tumoros elváltozások.
Észak-Olaszországban egy, az Adige folyóból kifogott egyeden pedig a kopoltyúív csontszöveti állományának elfajulását figyelték meg. paraziták márnában
A tumorok kialakulása nem minden esetben vezethető vissza egyetlen tényezőre. Megjelenésükre vírusok, vegyszerek, élő szervezetek által termelt toxinok, fizikai tényezők, hormonok, életkor, ivar, genetikai tényezők és a gazda immunrendszerének állapota egyaránt hatással lehetnek.
Milyen férgek a rózsaszín lazacban
Munkánk során két kifejlett, tumoros márnát ~70 cm, ~3 kg vizsgáltunk, melyek a Duna Paraziták márnában közeli szakaszairól késő ősszel kerültek kifogásra. Világos rózsaszín, bevonatszerű, illetve papillómás elváltozások a pikkelyeken, uszonyokon, és a szájnyílás közelében egyaránt megfigyelhetőek voltak.
A boncolást követően a szerveket kopoltyú, máj, lép, vese, bél, paraziták márnában és az érintett tumoros területet parazitológiai és fénymikroszkópos vizsgálatnak is alávetetettük, illetve ezekből külön szövetmintákat is gyűjtöttünk hisztopatológiai- és molekuláris vizsgálatokhoz, illetve vírusizoláláshoz.
Fejezetek a Szob-Budapest Duna szakasz halászatilag fontosabb halainak kórtani vizsgálatából Baska Ferenc1 és Gonda Eszter2 1Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Budapest 2Országos Állategészségügyi Intézet, Budapest Kivonat Vizsgálatainkat az utóbbi években folyamatosan, nagyrészt az FVM Halgazdálkodási Alapjának és intézményeink támogatásával, valamint a kutatott folyamszakaszon dolgozó halászok segítségével végeztük. Esetenként magunk gyűjtötte ivadék és az élőhelyen előforduló köztigazda alacsonyabbrendű szervezetek vizsgálatával egészítettük ki a halászott halakból gyűjtött kórtani, parazitológiai és élelmiszerhigiéniai eredményeinket. A halászott halak közül főleg a márna, a kecsege, a dévérkeszeg paraziták márnában a jász egyedeit boncoltuk, de vizsgáltunk ragadozókat és további pontyféléket is.
A parazitológiai vizsgálatok során az egyik márnában intenzív buzogányfejű féreggel Pomphorhynchus laevis, Müller való fertőzöttséget figyeltünk meg, azonban más élősködőt nem kerekférgek pinworm kimutatni. A molekuláris vizsgálatok során az egyes szerveket különböző DNS vírusok jelenlétére teszteltük PCR reakciók segítségével. Kétféle vírus szekvenciáját is sikerült kimutatnunk.
Borneo folyami paraziták
Az egyik a már korábban hazánkban leírt márna circovírussal BarCV ; a másik egy ismert herpeszvírussal, a pontyhimlőt előidéző Cyprinid herpesvírusgyel mutatott nagyfokú hasonlóságot. A vírusok sejten történő izolálása és a szövetek hisztopatológiai vizsgálatai még folyamatban vannak.
A pontyhimlő jól ismert betegsége az európai tőpontynak Cyprinus carpio carpio és az amuri tőpontynak Cyprinus carpio haematopterus.
A CyHV-1 vírusfertőzés nyomán megindul az epidermális sejtek kóros osztódása, melynek eredményeképpen szürkésfehér, kocsonyás tapintású csomók jelennek meg a beteg egyedek fején, úszóin, vagy elszórva testszerte.
Az eset érdekessége, hogy a pontyhimlőt eddig szigorú gazdaspecifikusságot mutató vírusként ismertük, ami a pontyon kívül nem fertőz más halfajt.
Ennek ellenére a márnából általunk kimutatott vírus nukleotid szekvenciájában nagyfokú egyezést mutat a Cyprinid herpeszvírusgyel. Az elváltozások megjelenési formája és szezonalitása pedig jellemző a klasszikus pontyhimlőre.
Hogyan alakul ki a szívférgesség? Nézd meg filmünket, mi történhet egy szúnyogcsípéssel!
Köszönetnyilvánítás: Járvás Jánosnak köszönjük a minták begyűjtésében nyújtott segítséget.