Ceteket szekíroz a mélységek démonikus banditája

Paraziták a bálnában

Ceteket szekíroz a mélységek démonikus banditája Elter Tamás Ilyenek többek között a parazita életmódot folytató és a nyílt óceán nagy mélységeiben honos szivarcápák.

  • Hogy a bálna nem szereti Bálna a dísztóban!
  • Hogy a bálna nem szereti - sinesymposium.hu
  • Melyek a leghatékonyabb gyógyszerek a férgek ellen
  • Bálna bika szalagféreg - sinesymposium.hu
  • Alultápláltságot jelent.
  • Megjelenésük[ szerkesztés ] Ezeknek az élőlényeknek a teste igen lapított, hátsó részük nagyon kicsi.

Vérszívók támadnak a sötét mélységekből Az éves migrációjuk alatt a trópusi vizeken keresztülvándorló ceteken gyakran észlelhetők mély, kerek, kráterszerű harapásnyomok. Ez már régi felfedezés, mint ahogyan az is ismert a tengerbiológusok előtt, hogy az apró sérülésnyomok elkövetői a mélytengeri világítócápák családjába Dalataidae tartozó, kis termetű szivarcápák Galandféreg tünetei felnőtteknél sp.

Ceteket szekíroz a mélységek démonikus banditája

Egészen eddig ismeretlen volt azonban, hogy hol és milyen gyakorisággal támadnak rá a vonuló cetekre ezek az apró mélytengeri vámpírok. A tüskéscápa-alakúak népes rendjébe többnyire apró termetű porcos halak tartoznak, mint például a legfeljebb félméteres szivarcápák.

paraziták a bálnában gyógyszer az emberek férgekkel szemben, megelőzés céljából

Akadnak a csoportban azonban valódi óriások is, ilyen a sarkköri fagyos vizekben élő, akár a 7 méteres hosszúságot is elérő grönlandi cápa Somniosus microcephalus Forrás: NOAA Okeanos Explorer Program A bálnadémonoknak is aposztrofált, általában 30—50 cm hosszú kozmopolita parazitacápák a világtenger meleg vizes paraziták a bálnában, az északi A szivarcápák kozmopolita fajok, a világtenger meleg vizes régiójának paraziták a bálnában mélységeiben élnek.

Testhosszuk 30—50 centiméterForrás: Wikimedia Commons A világtenger szürkületi bathyálisilletve sötét abisszikus zónájában élnek, jellemzően és méter közötti mélységtartományban. Állkapcsaikban a testméretükhöz képest aránytalanul nagy, rendkívül éles, háromszög alakú fogak lapulnak, amelyekkel könnyedén átharapják még a cetek vastag bőrét is.

Ritka felvétel a mélytenger világából: szabadon úszó szivarcápaForrás: J. Lambus Azonban nem válogatósak, más nagyobb testű cápákat, csontos halakat is megtámadnak.

Félmilliárd év viszontagságait is túlélte e legnépszerűtlenebb állatcsoport

Az áldozat testébe mély, kerekded lyukat harapnak, és a hámrétegbe bevágódó fogaikkal tartják magukat  a prédaállaton mindaddig, amíg meg nem szívják magukat vérrel. A szivarcápák vérszívó, parazita életmódot folytatnak.

A nagyobb cetek testén akár hosszabb ideig megtapadva szívják a gazdaállat vérétForrás: Kids Britannica Életmódjuk miatt rendkívül nehezen megfigyelhetők, ezért is érdekes a Fokvárosi Egyetem Dél-afrikai Köztársaság kutatói által publikált, a szivarcápák cetek elleni támadásait vizsgáló tanulmány.

Különösen a nagyobb mélységbe merülő cetfajok veszélyeztetettek A Fokvárosi Paraziták a bálnában két tengerbiológusa hosszú munkával, számos elpusztult cet tetemét megvizsgálva jutott arra a megállapításra, hogy elsősorban három nagytestű cetfaj, az akár 27 méteres hosszúságot is elérő közönséges barázdásbálna Balenoptera physalusaz ugyancsak a barázdásbálnák családjába Balenopteridae tartozó Bryde-bálna Balenoptera edenivalamint a fogascetek Odontoceti óriása, a nagy ámbráscet Physeter macrocephalus vam kitéve a szivarcápák támadásainak.

Trypophobia Tongue and Best Trypophobia Updates! 😳

Ez a barázdásbálna-féle a szivarcápák egyik kedvenc célpontjaForrás: Elter Tamás A kutatók e cetfajok vonulási idejének ismeretében azt is vizsgálták, hogy a cetek mely időszakban lehetnek legjobban kitéve a vérszívók agressziójának. Az akár 20 méteres maximális hosszúságot is elérő nagy ámbráscet Physeter macrocephalus méternél nagyobb mélységbe parazita előestéjének leírása lemerülni, egyetlen lélegzetvétellelForrás: Wikimedia Commons A szivarcápák támadásával érintett három cetfaj közös jellemzője, hogy valamennyien viszonylag mélyre merülnek; a közönséges barázdásbálna a szürkületi zóna felső határáig, méteres vízmélységig, a Bryde-bálna méterig, míg paraziták a bálnában cetek abszolút mélymerülési rekordját tartó nagy ámbráscet akár 2  méterig is lemerül.

hány körömféreg van bent

Szivarcápa harapásnyoma egy palackorrú delfin hátánForrás: Marine Biology Noha a szivarcápák napközben jellemzően méternél nagyobb vízmélységben tartózkodnak, éjszaka, paraziták a bálnában a felszíni meleg víztömegek lesüllyednek, és paraziták a bálnában hideg, mélységi vizek a felszínre áramolnak ezt a napi periodicitású függőleges áramlási rendszert termohalin konvekciónak hívják a tengertani szakirodalombana mélyvizekben élő tengeri állatok, így a szivarcápák is, a felszínközeli vízrétegekbe emelkednek.

A szivarcápa állkapcsa nagy, borotvaéles foggakkal van felszerelveForrás: NOAA Ezért igen valószínű, hogy a kisebb paraziták a bálnában cetekre éjszaka tapadnak rá, az méternél is mélyebbre merülő nagy ámbráscetet viszont természetes élőhelyükön is megtámadhatják.

  • Élhet-e a parazita a torkában
  • Inforádió
  • Legnagyobb bélféreg. Orsóférgek
  • Melyektől férgek halnak meg
  • Skót fenyő paraziták

Egyébként a szivarcápák jól elviselik a mélységváltozást; piócaszerűen áldozatukra tapadva hosszabb ideig is képesek a cetek testén maradni, egyfajta ideiglenes élőhelyként használva azt. A cetek elleni támadások főleg tavasszal gyakoriak A kutatók megvizsgálták azokat a meleg vizes óceáni területeket is, amelyeket éves vándorlásuk során a cetek útba ejtenek, hogy behatárolják a támadásokat különösen jellemző időszakokat.

Republic - Repül a bálna gyermekek férgek kolera megelőzése

A déli féltekén ez a márciustól szeptemberig terjedő időszakot jelenti, szerk. A szivarcápa áldozatai között nemcsak cetek, hanem nagyobb csontos halak is szerepelnek, mint például a képen látható atlanti pomfret Brama brama Forrás: Icgtiology A szivarcápa-támadások paraziták a bálnában tavasz derekától válnak szignifikánssá, amikor a cetek elérik az apró vérszívó ragadozók élőhelyét rejtő óceáni területet.

A közönséges barázdásbálna Balenoptera physalis a vérszívó szivarcápa leggyakoribb áldozataForrás: Wikimedia Commons A cettetemek vizsgálata más szempontból is hasznos információkkal szolgált. Szivarcápa harapásnyomai egy elpusztult bálna testénForrás: Wikimedia Commons A szivarcápák tanulmányozása mélytengeri életmódjuk miatt rendkívül nehéz feladat.

Ceteket szekíroz a mélységek démonikus banditája

Ezért az általuk okozott sérülések statisztikai vizsgálata e fajok életmódjának jobb megismeréséhez is hozzásegítheti a kutatókat. Tengeralattjárókat és embert is ért már szivarcápa-támadás Az apró tengeri vérszívó harapásának nemcsak a cetek, hanem időnként az ember, sőt bizonyos tárgyak is ki vannak téve.

paraziták a bálnában hagymaevő parazita

Az es évek végén, illetve a as években, amikor az amerikai haditengerészet néhány tengeralattjáró-egységét neoprén bevonattal látták el, többször találtak szivarcápa-harapásnyomokat a bevonaton. Egy mélyvizekbe leeresztett horogra akadt példányForrás: Wikimedia Commons márciusában a Hawaii-szigetekhez tartozó Mauin egy helyi lakost, Mike Spladinget ért szivarcápa-támadás, miközben átúszta az Alenuihaha-csatornát.

A Mike Plading testét ért harapásnyomForrás: Nerdist. Kapcsolódó cikkek.