Növényi paraziták, Agro-ökológia
Tartalom
Az orvosi mikrobiológia határozott fokozati különbséget tesz az élosködo parazita és kórokozó patogén fajok között, tehát lehet parazita egy mikroorganizmus, de nem vált ki kóros elváltozást. A növényvilág sokszínuségét bizonyítja, hogy a baktériumok, miért lehetnek férgek és a gombák között is találunk növényi parazitákat pantogéneket.
Legnagyobb növényi paraziták a gombáknak van, tekintve változatos fejlodésüket és számukat.
Növényi és állati paraziták az orrban
Kevésbé jelentosek a baktériumok és a vírusok. A vírusos növényi megbetegedések száma nagyobb, mint a bakteriális megbetegedéseké. A baktériumos megbetegedéseket a kiváltott hatás szempontjából négy csoportra osztjuk fel: Nedves rothadás Tumoros megbetegedés Lokális léziók, foltosság Nedves rothadás következtében a kiváltó baktériumok extracelluláris enzimjeikkel kioldják a megtámadott növény sejtjeit összetartó pektinállományt, ennek következtében szeparált növényi sejthalmaz keletkezik.
A felbomló sejtekben megtelepednek a szaprofita baktériumok és gombák is.
A fehérjebomlással ammónia szabadul fel, mely a még éppen maradt növényi paraziták sejteket tovább károsítja. A rothadó növényt jellemzi a kellemetlen szag.
Növényi és állati parazita fertőzés kezelése
A szag azonban nem a kórfolyamatot kiváltó tevékenység követeztében jön létre. Ezt úgy derítették ki, hogy a kórfolyamatot kiváltó baktériumokkal izoláltan fertoztek, és ekkor a szag nem volt észlelheto.
A szag másodlagos fertozésbol ered, azonban mivel a természetben növényi paraziták izolált állapot, így hozzá tartozik a kórfolyamathoz.
A vezeto edénynyalábok megbetegedése úgy következik be, hogy bizonyos kórokozó baktériumfajok behatolnak, ott elszaporodnak, és a szaporodásuk következtében növényi paraziták a nedvkeringést. A megtámadott növény nedvkeringésének elzárása a növény kipusztulásához vezet. A növény merisztéma-szövetébe behatolt baktériumok tumoros megbetegedést okoznak.
Sejtnövekedési anyagot termelnek, aminek hatására képzodik a daganatos vagy tumoros elváltozás. Az elváltozás mérete a növény fogékonyságától illetve a kórokozóktól függ. Számos kísérletet végeztek annak kiderítésére, hogy a növényi illetve állati tumor között van-e bármiféle kapcsolat, azonban az állati, emberi tumor létrejöttét sokkal bonyolultabb körülmények eredményezik.
Orr idegentestek és rhinolith az orrüregben
A növényen a baktérium behatolási helyén bizonyos lokális lézió, foltosság alakul ki, pl. A bakteriális és vírusos növényi megbetegedésekért a leggyakrabban a rovarok tehetok felelossé. Általában mechanikailag terjesztik a fertozo baktériumot milyen férgektől hogyan kell kezelni vírust azáltal, hogy rágószerveikkel roncsolják a növényt.
Épp növények is fertozodhetnek, a talajvíz által. A talajban lévo fertozött víz a növény gyökerein szívódik fel. A víz mellett egy másik gyakori hordozó a szél, amely foleg bakteriális fertozések növényi paraziták jelentos, vírusok terjesztojeként kevésbé gyakori.
A vírusok akár a pollennel is terjedhetnek. A növényi paraziták megroncsolt felületén megjelenhetnek gombás fertozések.
Navigációs menü
A gombás megbetegedések elofordulásának lehetosége a növény legyengülésével, elöregedésével egyenes arányban megnövekedhetnek. A parazita jellegu gombák sok esetben az egészséges növényt támadják meg. A támadás a sztómán, epidermiszen, virágzaton, és gyökérzeten egyaránt eloforduló, gyakori jelenség.
Két fo típust különböztethetünk meg: ekto- és endoparazitákat. A két fo típus között sok átmenetet ismerünk. A lisztharmat-félék tipikus endoparaziták, melyek a növényeken élnek és a kutikulán keresztül bocsátják be a növénybe a hausztóriumaikat. Az endoparaziták a növények itercellurális járataiban élnek, és innen bocsátják hausztóriumaikat a sejtekbe.
Az élosködo gombák legnagyobb része endoparazita. A gombák parazitizmusának két szélsoséges fokozatát ismerjük. Megkülönböztetünk alkalmi növényi paraziták, valamint a szigorú, vagy obligát élosködoket. Pleofág parazitának nevezzük, azokat az élosködoket, melyek nem válogatnak a növények között.
Variációs statisztikával lehet kiértékelni, hogy egy gombafaj a pleofág parazitáktól eltéroen differenciáltságot mutat-e a különbözo növények megtámadásában.
Parazitás betegségek
A mikrobák spontán mutációja miatt gyakran olyan újabb változatok alakulnak ki, amelyek az addig rezisztens fajokat is megtámadják. További fokozatot jelent a gazdanövény változásával, vagy gazdacserével járó parazitizmus.
A legismertebb a növényi paraziták közé tartozó fekete rozsda Puccinia graminis parazitizmusa.
A fekete rozsdagombának a talajban áttelelt spórája tavasszal a diploid teleutospórából kicsírázva redukciós osztódás után létrehozza a bazidiospórkat, amelyek a szél útján a sóskaborbolya levelei felso részére jutva kicsíráznak. A növényi paraziták után piknidium-forma keletkezik, és létrehozza a piknokodiumokat.
A piknokodiumok ellentétes jellegu negatív hifákkal egyesülnek. Az ezekbol létrejött aecidium az egysejtu, de kétmagú dikarionta aecidiospórát hozza létre. A fekete rozsdagomba ebben az életciklusban gazdacserét hajt végre. Az aecidiospórák már nem a sóskaborbolyát támadják meg, hanem a búzát.
A búzán kifejlodo uredotelep és az általa létrehozott spóra ismételten fertozi a gabonaféléket.
Az uredotelepek a mérsékelt övben osszel tartós, ellenálló teleutospórát hoznak létre. A feketerozsda strukturális átalakulása lehet az hány évig élhet az ember férgekkel, amiért gazdacserét hajt végre. A ciklusos parazitizmus képezi a parazitizmus legmagasabb fokát.
Ezek a gombatípusok télen a növény áttelelo részén fennmaradnak, tavasszal elszaporodnak, aztán spórát termelve fertozik a növény más részeit. Ilyen fertozési menete van például a Phytophthora infestansnak, a burgonyavészt eloidézo parazita gombának. Növényi paraziták fertozést a sporangiumok, illetve zoospórák viszik át a beteg lombrészekrol az egészséges gumókra.
A gumók megfertozésével képes átvészelni a téli idoszakot. Tavasszal az áttelelt micélium a gumó felületén sporidiumot termel, ahonnan a szél vagy a víz segítségével jut a levélzetre és kezdi meg újbóli ciklusos fertozését.
A növények fejlodésük során képesek voltak kialakítani a sajátságos védekezési rendszerüket. Például a burgonya úgy védekezik a burgonyavarasodást kiváltó sugárgomba Streptomyces scabies ellen, hogy paraszövetet fejleszt. Ezen felül a növények képesek fungicid vagy baktericid növényi mérgeket eloállítani. Ezek a vegyi anyagok gátolják a mikroszervezetek behatolását a növényi szervezetbe.
Azonban nem ismerünk a növényvilágban a növényeknél magasabb rendu növényi paraziták szervezetnél ismert immunizálási mechanizmus. Patogén gombák illetve baktériumok ellen nem csak természetes védekezési mechanizmusokkal léphet fel sikeresen a növény.
Paraziták – mit érdemes tudni róluk?
Ellenálló fajokat keresztezéssel is létre lehet hozni. Habár nem mikróba, jelentosége miatt említést kell tenni a parazita, filoxéra rovarról Viteus vitifoliaeamely egy talajban lakó törpetetu. Ezután terjedt el az amerikai rezisztens alanyfajtákra történo oltás.
- Mit tudnak a növényi paraziták? - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje
- Hogyan kerülhetnek élősködők a szervezetbe?
- Élősködők, paraziták - parányi teremtmények gigászi erővel
- Parazita növény – Wikipédia
- félparazita növény | Plantarium
- A bélparazitákon kívül
