Mérgező gyógyszerkészítmény
Tartalom
A szabad gyökök olyan molekulák vagy molekulafragmentumok, amelyek külső elektronhéjukon párosítatlan elektront tartalmaznak. Ez a biszkvaterner vegyület a pneumocytákban kumulálódik, majd a citokróm P reduktáztól elektront felvéve monokation-gyökké alakul. Az így folyó ún.
Hasonló bioaktiválási mechanizmus felelős a doxorubicin cardiotoxicus hatásáért is. Ezt az átalakulást tipikusan peroxidázok katalizálják.
Navigációs menü
A granulocyták mieloperoxidáza például így toxikálhat gyógyszereket például propiltiouracilt, metimazolt, procainamidot, hydralazint és más xenobiotikumokat például hidrokinont, a benzol egyik metabolitját.
A mérgező gyógyszerkészítmény gyökök keletkezésének szerepet tulajdonítanak az ilyen vegyületek által okozott agranulocytosisban és lupusban. Peroxidázaktivitású a vese medullájában nagy mennyiségben jelen lévő prosztaglandin-H-szintetáz is. Feltételezik, hogy a phenacetin-nephropathia előidézésében ennek az enzimnek szerepe van, mert reaktív szabad gyököt képez a phenacetin metabolitjaiból, a paracetamolból és a p-aminofenolból.
A kovalens kötés homolitikus hasadását rendszerint redukció elektronfelvétel indukálja. Xenobiotikumok detoxikálása Méregtelenítésnek tekintjük azt a biotranszformációt, amely eliminálja az aktív mérgező vegyületet, vagy képződését megelőzi.
A méregtelenítés mechanizmusát a xenobiotikum kémiai tulajdonságai határozzák meg.
Megamenu content
Először egy funkciós csoport például OH kerül a molekulára, majd a metabolit ezen keresztül konjugálódik egy endogén savval például szulfonsavval, glukuronsavvala konjugátum pedig kiválasztódik. Funkciós csoportotelevehordozó xenobiotikumok közvetlenül konjugálódhatnak.
- Vélemények orvosság a pinworms felnőtteknél
- Reggeli lehelet oka
- Gyógyszerek által okozott májkárosodás
- Lehetnek-e fekete férgek
- A farmakológia alapjai | Digitális Tankönyvtár
- Ezt a szócikket át kellene olvasniellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességéta tulajdonnevek átírását.
Így detoxikálódnak a fenolok például paracetamol, lásd A szintén nukleofil cianid CN— detoxikálásának speciális mechanizmusa a rodaniddá SCN— való biotranszformáció, amelyet a rodanáz végez. Az elektrofil vegyületek méregtelenítésének legáltalánosabb módja a glutathionnal való konjugáció.
A farmakológia alapjai
A glutation Glu—Cys—Gly a sejtekben legnagyobb koncentrációban 2—10 mM előforduló tiol-nukleofil. Elektrofil vegyületekkel való reakcióját glutation-S-transzferázok katalizálhatják. A glutathionkonjugátumok általában hatástalanok és mérgező gyógyszerkészítmény kiválasztódnak. Az epoxidok és a kinonok speciális módon is méregtelenítődhetnek; az előbbieket az epoxid-hidroláz diollá, az utóbbiakat a NADPH-kinon-reduktáz DT-diaforáz hidrokinonná alakítja.
A szabad gyököket antioxidánsok például α-tokoferol, aszkorbinsav, glutathion méregteleníthetik. Az antioxidánsokból a gyökök H-atomot absztrahálhatnak, így gyökjellegük és reaktivitásuk megszűnik.
Mérgező gyógyszerkészítmény elhárítására egyetlen mód képződésének megelőzése, ami prekurzorának, a hidrogén-peroxidnak az eliminációjával lehetséges. Nagyfokú xenobiotikum-expozíció esetén mérgező gyógyszerkészítmény detoxikáló enzimek telítődhetnek, koszubsztrátjaik például UDP-glukuronsav, glutathionvalamint az antioxidánsok felhasználódhatnak, ezért az aktív mérgező vegyület kritikus koncentrációt érhet el támadáspontján.
A gyógyszer is veszélyes hulladék Egészség Csak találgatni lehet, mekkora felesleges gyógyszerkészletet halmozunk fel a háztartásokban.
A paracetamol például csak azután károsítja a májat, miután a hepaticus glutathiont depletálta. Az endogén célmolekulával való reakció mechanizmusai A legtöbb xenobiotikum károsító hatását egy- vagy többféle endogén molekulával célmolekula való reakciójával váltja ki.
A reakció során az aktív méreg nem kovalens vagy kovalens módon kötődhet a célmolekulához, vagy H-absztrakcióval, elektronelvonással, esetleg enzimatikus módon megváltoztathatja azt. Nem kovalens kötődés játszik szerepet általában xenobiotikumoknak receptorokkal, ioncsatornákkal és egyes enzimekkel való többnyire specifikus reakciójában.
Mérgező gyógyszerkészítmény doxorubicin és az akridinvegyületek DNS-bázispárok közé való beékelődése interkalációja sem kovalens kötődéssel történik.
A gyógyszer is veszélyes hulladék
A kovalenskötődés toxikológiai jelentősége nagy, hiszen a célmolekulák tartós módosulását eredményezi. Szabad gyökök is addicionálódhatnak endogén molekulákhoz. Ez a reakció például a telítetlen zsírsavakat tartalmazó lipidek peroxidácójához és fehérjék SH-csoportjainak diszulfiddá való oxidációjához vezethet.
Néhány toxin enzimként viselkedik. Ilyen például a ricin, amely a riboszóma-RNS hidrolitikus fragmentációját idézi elő. Ha a xenobiotikum hasonló a célmolekula endogén aktivátorához, akkor fokozhatja a célmolekula funkcióját. Sokkal gyakoribb azonban, hogy xenobiotikumok gátolják a célmolekulák működését. Fehérjékhez kovalensen kötődő vagy SH-csoportjukat oxidáló xenobiotikumok inaktiválhatnak enzimeket, membrántranszportereket, citoszkeletális proteineket.
DNS-hez kötődött vegyületek adduktok a DNS templátfunkcióját zavarva hibás bázispárosítást okozhatnak. Hasonló következményekkel járhat a 8-hidroxiguanin képződése is.
Megjegyzendő, hogy a xenobiotikumok a toxikus hatást nem mindig célmolekulán hatva indukálják. Egyes mérgek a biológiai mikro környezet megváltoztatásával mérgező gyógyszerkészítmény árthatnak. Példaként mérgező gyógyszerkészítmény az ún. Ezek a lipofil vegyületek az enyhén bázikus mitokondriális mátrixtérbe diffundálva disszociálják fenolos protonjukat, és így lerombolják azt a protongradienst a belső membrán két oldalán, amely az mitokondriális ATP-szintézis előfeltétele.
Az etilénglikol-mérgezett beteg vesetubulusaiban képződő Ca-oxalát-kristályok eltömeszelik a tubulusokat. A szén-dioxid fulladást okoz, mert csökkenti az oxigén koncentrációját a levegőben. A celluláris funkciózavar és az elsődleges károsodások mechanizmusai A xenobiotikum és az endogén célmolekula reakciójának következményét az határozza meg, hogy a célmolekula milyen szerepet tölt be a sejt működésében — szabályozó, fenntartó vagy szolgáltató funkciót. A celluláris szabályozás toxikus zavarai.
Egy sejt sorsát, vagyis azt, hogy speciális működésre differenciálódik, osztódik, vagy apoptózissal elhal, főként a génexpressziót tehát fehérjék szintézisét szabályozó rendszerek befolyásolják. Számos xenobiotikum transzkripciós faktorokat aktiválva módosítja a génexpressziót. A lipidcsökkentő fibrátészterek például a patkány — de nem az emberi — mérgező gyógyszerkészítmény abnormális differenciálódását a peroxiszómák proliferációját és mitózisát indukálják egy sajátos transzkripciós faktorhoz — a májbeli peroxiszóma proliferátor-aktivált receptorhoz PPARα kötődve.
Egy másik transzkripciós faktoron — az Ah- arilhidrokarbon- receptoron — keresztül vált ki a TCDD apoptózist a thymocytákban. Forbolészterek a diacilglicerolt utánozva aktiválják a proteinkináz C-t, amely viszont egy mitózishoz nélkülözhetetlen transzkripciós faktort AP1 aktivál, és így fokozza mérgező gyógyszerkészítmény sejtosztódást.
territory selector
A gyorsult mitózis a daganatképződésben, az apoptózis pedig a szövetinvolúcióban játszik szerepet. Mindkét változás zavarhatja a magzati szövetfejlődést.
- Gyógyszer – Wikipédia
- Terminológia[ szerkesztés ] Néhány kémiai méreg egyben toxin is, ezek olyan természetes anyagok például egyes baktériumok fehérjéiamelyek többek között a tetanuszt és a botulizmust is okozzák.
A retinoidok és a TCDD teratogén hatása is vélhetően ilyen mechanizmuson alapul. Számtalan xenobiotikum, növényi, állati és mikrobiális toxin azokra a mechanizmusokra hat, amelyek neuronok, izmok és mirigyek pillanatnyi aktivitását szabályozzák.
Májenzimszint-emelkedés
A mérgező gyógyszerkészítmény mechanizmusok szerepétől függően a mérgező gyógyszerkészítmény izgató például remegés, convulsio, spasmus, szívritmus-fokozódás, szekréciónövekedés vagy gátló például bénulás, érzészavar, aluszékonyság, coma jellegűek.
Az így ható vegyületek közül azokat, amelyek biztonságosan alkalmazhatók, gyógyszerként használjuk például benzodiazepinek, helyi érzéstelenítők, izomrelaxánsok. A celluláris önfenntartó működések toxikus károsodása. Azok a mérgező vegyületek, amelyek a celluláris energiatermelésben, az ionháztartásban és a szintetikus funkciókban kulcsszerepet játszó célmolekulákat inaktiválnak, a sejt önfenntartását veszélyeztetik és végső soron sejthalált eredményezhetnek.
Gyógyszerek által okozott májkárosodás
Számos lézió vezethet letális sejtkárosodáshoz. Ilyen például a fehérjeszintézis gátlása például α-amanitin, ricin hatásáraa sejtmembrán-károsodás például detergensek, lipidperoxidáció hatásáraa lizoszómák ruptúrája például aminoglikozid okozta vesekárosodás során.
Az ún. A celluláris szolgáltató működések toxikus károsodása. Xenobiotikumok mérgező gyógyszerkészítmény szolgáltató sejtfunkciókat is.
Az emlősszervezet egyik fő szolgáltató szerve a máj; például glukózt biztosít az agynak, epesavakat juttat a bélbe, alvadási faktorokat a vérbe.
Az ilyen működések zavara ezért nem korlátozódik a májra. A hepaticus K-vitamin-epoxid-reduktázt gátló vegyületek például kumarinok, egyes cefalosporinok az alvadási faktorok szintézisének csökkentésével generalizált vérzést eredményezhetnek.
E káros hatás megfigyelése mérgező gyógyszerkészítmény a gyógyszerként használt kumarinok felfedezéséhez, és ez képezi rodenticidként való alkalmazásuk alapját is. Az elsődleges sejtkárosodás progressziójának mechanizmusai Egyes toxikus ártalmak akkor manifesztálódnak, ha az elsődleges molekuláris és sejtkárosodás reparációja elégtelen.
Jóllehet ilyenek a szövetnekrózis és a fibrosis is, a reparáció elmaradásának szerepét a toxikus károsodás kifejlődésében legjobban a kémiai carcinogenesis folyamata példázza. A DNS-károsodástól a daganatig.
Kovács Anikó, gyógyszerész A májban nincsenek idegek, nem fáj, ha valamilyen működésében zavar keletkezik. Ha az orvos mégis májfunkciókárosodást állapít meg, említsük meg neki, milyen gyógyszereket szedünk. Ne feledkezzünk meg a vény nélkül kapható készítményekről, sőt a különböző táplálékkiegészítőkről, gyógyteákról sem!
A kémiai DNS-károsodás például kovalens adduktképződés, oxidatív lézió legfőbb veszélye a mérgező gyógyszerkészítmény a normális sejtnek korlátlanul szaporodó tumorsejtté való átalakulása.
Két reparációs stratégia akadályozhatja meg ezt a kimenetelt. Az egyik a DNS-károsodás korrekciója, például a megváltozott bázis vagy nukleotid excíziójával, majd pótlásával.
A másik lehetőség a genetikusan károsodott sejtek aktív önpusztítása, az apoptózis. DNS-károsító fizikai hatások — például UV- vagy ionizáló sugárzás — és kémiai ágensek az érintett sejtek apoptotikus aktivitását mérgező gyógyszerkészítmény fokozzák.