Sarnyai Csaba Máté: Polgári állam és katolikus egyház

PDFNyomtatásÍmél
A katolikus autonómiáról, illetve annak megvalósításáról értekezni a XIX. század magyar történeti összefüggésében, paradoxonnak tűnhet. Felmerülhet a kérdés: hogyan beszélhetünk autonómiáról egy a külső ügyeiben az államhatalommal évszázadosán összefonódott, belső rendszerében hierarchikus és dogmatikai konstitúciója által is erősen szabályozott intézmény, a katolikus, azon belül is a magyar katolikus egyház kapcsán? Az autonómia-igény, mint később látni fogjuk, akár az egyház külső, akár belső életéről is van szó - elsősorban akkor erősödött fel, amikor alapvető változások kerültek napirendre a katolikus egyház és az állam kapcsolatrendszerében. így volt ez 1848-ban, az 1867-es kiegyezéskor, illetve az 1890-es évek egyházpolitikai vitáinak idején. Lehet, hogy a katolikus autonómia gyakorlati megvalósíthatósága mindig is korlátozott volt. Mint konfliktuskezelésre alkalmas hívó szó többször is felvetődött, bár alkalmasint más-más eszmeiségű, eltérő motivációjú és különböző politikai érdekű csoportok számára. A jelen dolgozat a fent említettek közül az első olyan történelmi helyzetet, a polgári átalakulás gyakorlati megvalósulásának 1848-as folyamatát emeli ki, amikor az autonómia igénye az állam–egyház viszonyban és – bizonyos körökben - az egyház belső kapcsolatrendszerére vonatkozóan is a gyakorlati politika szintjén jelent meg. E megjelenés körülményeit, módját és következményeit vizsgáljuk a következőkben.
Az élénkülő hazai egyháztörténeti kutatásoknak azért is fontos területe a tárgyalt időszak, mert a kialakuló modern polgári állam és a katolikus egyház új alapokra épülő kapcsolatainak gyökerei ide vezethetők vissza. Az ekkor felvetett egyházpolitikai problémák és válaszlehetőségek elemzése hasznos lehet az elmúlt bő százötven év megértéséhez is. Az autonómia-törekvések találkozási pontját alkotják ezeknek a problémáknak, ezért is lehet különösen érdekes e részterület vizsgálata.

Ár
2800 Ft
Leírás

(1848. március-december)
A katolikus autonómia-törekvések megjelenése

 
ISBN 9789638473766
Kiadó: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM)
Megjelenés: 2002
Nyelv: magyar
Terjedelem: 184 oldal
Méret: 160x240 mm
 

A modernkori egyháztörténeti kérdések tárgyalása gyakorta ölti érzelmi alapú oppozíció vagy apológia formáját. A forradalom és szabadságharc egyházpolitikai tárgyú kérdéseivel foglalkozó historiográfiáját áttekintve, a teljesség igénye nélkül az egyes korszakokra jellemző tendenciákat kívánjuk csupán jelezni.
1867 és 1918 között a meghatározó két egyházpolitikai kérdéskör közül az egyik épp a katolikus autonómia, a másik pedig az egyházpolitikai harc, amihez szintén szorosan kapcsolódik az autonómia-igény újbóli megjelenése. Ezeknek a gyökerei, mint ahogyan ezt jelen kötetünkben is bizonyítani szeretnénk 1848-ra nyúlnak vissza. Mint az az irodalomjegyzékből is kitűnik, ebben a korszakban a témánkhoz kapcsolódó munkák jelentős hányada éppen az 1890-es években látott napvilágot. A hivatalos egyházi szemléletet vallók következetesen elutasítottak az 1848-as felekezeti semlegességre törekvő polgári állam liberális szellemű vallásügyi reformjait. Az egyház évszázados befolyását féltő és védő apologetikus szemlélet talán legtömörebb összefoglalását Keményfy Kálmán Dániel adta, 1898-as, évfordulós művében.
A XX. század első felében kiadott két monografikus igényű munkát eltérő irányultságú, de hasonló súlyú tendenciózusság jellemzi. Az ellenforradalmi korszakban folytatódott a korábbi megközelítés. A szemléletet meghatározó Meszlényi Antal által írott könyv is alapvetően apologetikus, fő törekvése, hogy bebizonyítsa a katolikus egyháziak tömeges áldozatvállalását a szabadságharc idején.
A forradalom és szabadságharc centenáriumán, a kommunista diktatúra hajnalán napvilágot látott mű pedig, címéhez híven, minden egyházi lépésben a „klerikális reakció aknamunkáját” igyekszik megláttatni. Meg kell jegyeznünk, hogy ez az értelmezés főbb elemeiben túlélte az 50-es éveket. Ebben a helyzetben a katolikus történetírók azt tarthatták és tartották legfőbb feladatuknak, hogy megvédjék az egyházat a hazaárulás direkt, vagy indirekt vádjával szemben. Ez, a néhány kivételtől eltekintve alapvetően monotematikus konfrontáció meglehetősen visszavetette a téma kutatását.
A kérdéskörrel foglalkozó utóbbi időben kiadott munkákban a felekezeti szempontok háttérbe szorulása alapvetően pozitív hozadékkal járt. A manapság megjelenő írások már döntően forrásokon alapuló kutatásokat és kiegyensúlyozott értékeléseket tükröznek. El kell azonban fogadnunk Zakar Péter azon megjegyzését, hogy a téma kutatóinak mostanában is válogatniuk kell a nagyszámú források között, ami magától értetődően igényel bizonyos, alkalmasint a szubjektivitást sem nélkülöző elveket és előfeltevéseket…
 
Sarnyai Csaba Máté 1968. március 19-én született Szegeden. Nős, három gyermeke van. A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett 1986-ban. Egyetemi tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetemen folytatta, ahol előbb történelemből illetve magyar nyelv és irodalomból szerzett középiskolai tanári diplomát 1993-ban, majd filozófiából 1995-ben. 1995 és 1998 között PhD. doktori ösztöndíjas volt a Pécsi Tudomány- egyetem Modernkori Történeti tanszékének „Magyarország és Európa a XIX. és XX. században” című programján. A PhD. fokozatot 2001. április 25-én szerezte meg summa cum laude minősítéssel.
1996 októberétől a Szegedi Tudomány- egyetem Vallástudományi Tanszékének külső munkatársaként dolgozik. Jelenleg Békésy György posztdoktori ösztöndíjas.
Fő kutatási területe az XIX. századi magyar egyháztörténet. Különös érdeklődéssel fordul a polgári átalakulásnak a katolikus egyház belső életére és az államhoz való viszonyára gyakorolt hatásai felé. Az utóbbi időben írott több tanulmányában már az ezt követő időszak történéseiről is számot ad.
Ebben a munkában, amely PhD. doktori értekezésének kiadásra szánt változata, a felekezeti szempontból semleges állam és a liberális eszmék gyakorlati megvalósulásának, illetve a katolikus egyház ezekhez való viszonyának 1848-as mozzanatait emeli ki. Az élénkülő hazai egyháztörténeti kutatásoknak azért is fontos területe a tárgyalt időszak, mert a kialakuló modern polgári állam és a katolikus egyház új alapokra épülő kapcsolatainak gyökerei ide vezethetők vissza. Az ekkor felvetett egyházpolitikai kérdések és válaszlehetőségek elemzése hasznos lehet az elmúlt bő százötven év megértéséhez is. A katolikus autonómia fontos találkozási pontja ezeknek a problémáknak. Az autonómia iránti igény - akár az egyház külső, akár belső életéről is van szó - akkor erősödött fel, amikor alapvető változások kerültek napirendre a katolikus egyház és az állam kapcsolatrendszerében. így volt ez 1848-ban, az 1867-es kiegyezéskor, illetve az 1890-es évek egyházpolitikai vitáinak idején.
1848 az a pont, amikor az autonómia megvalósításának szándéka az állam - egyház viszonyban és az egyház belső világában is a gyakorlat szintjén először jelent meg. A szerző e megjelenés körülményeit, módját és következményeit vizsgálja könyvében. Gondolatébresztő lehet az olvasó számára az is, hogy a munka igyekszik rámutatni: hasonló történelmi helyzetekben ugyanazt a fogalmat - jelesül a katolikus autonómiát - mennyire különböző értelemben használják a más eszmei bázisról induló, különböző célokért küzdő és eltérő politikai érdekű csoportok.
A szerző több éves könyvészeti és levéltári kutatás eredményeit foglalta össze ebben a kötetben. Munkája során több alkalommal is részesült ösztöndíjban. 1997-től három egymást követő pályázati évben a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia segítette kutatásait. 1999-ben három évre elnyerte az Országos Tudományos és Kutatási Alap támogatását, ugyanebben az évben megkapta a Soros Alapítvány Belföldi Doktorandusz Ösztöndíját. 2000 és 2002 között három alkalommal is részesült a japán Sasakawa Alapítványnak a Magyar Tudományos Akadémia illetékes kuratóriuma által odaítélt támogatásában.

Megrendelések

 x 
A kosár üres

Kiemelt ajánlatunk

Dévényi Anna - Gőzsy Zoltán (szerk.): Eszmetörténet
Az Árkádia Kiskönyvtár az online megjelenő Árkádia folyóirat kézbe v...
Ferling József: A nagy public relations receptkönyv
A 100 különböző projektet, esettanulmányt, megoldást bemutató könyv n...
Tóbiás Áron: "...nőttön nő tiszta fénye"
Tóbiás Áron (1927) mindvégig az ötvenhatos forradalom tűzközelében vo...
Bűnbak minden időben
Bűnbakok a magyar és az egyetemes történelemben Szerkesztette: Gyarmati ...
Ivan R. Misner, Ph.D., Michelle R. Donovan, Avidor András: 29%, a megoldás
Egy sikeres vállalkozónak, egy cégnek van networking stratégiája. Egy si...
Molnár-Kovács Zsófia: A tankönyvkutatások dualizmus kori forrásai
E könyv a történeti tankönyvkutatások lehetséges forrásait, kiemelten ...
A dualizmus kori Pécs történetéből. Városgazdálkodás - társasági élet - szegénypolitika
Az elmúlt években, évtizedekben a város történetének vonatkozásában ...
Kerepeszki Róbert:A „tépelődő gentleman” Darányi Kálmán (1886–1939)
Ha Darányi Kálmán miniszterelnökre terelődik a szó, a korszakot ismerő...
Hegyi Dolores: Hellénizmus Keleten
A hellénizmus konkrét hatását, megnyilvánulási formáit csak az utóbbi...

Keresés a könyvek között