Ugrai János: A pallérozatlanság ellenében
Az európai eszméktől az abaúji oskolákig. Akár ezt a címet is viselhetné kötetünk, amely áttekinti a 18-19. század fordulójának népoktatással kapcsolatos pedagógiai és oktatáspolitikai törekvéseit, s ezek megvalósulásának körülményeit. A felvilágosodás egyik fő programpontjaként a legalsó rétegek pallérozatlanságának felszámolása közbeszéd tárgya lett a művelt elit körében. Hazánkban is egyre szaporodtak a nép felvilágosítását célul kitűző vitairatok, okfejtések. Erre ráerősített a felvilágosult abszolutizmus modernizációs politikája, amely kialakította az oktatási rendszer legalsó fokának szervezeti kereteit.
E fejlemények tetten érhetők a korszak egyik fontos iskolaközpontjában, a sárospataki kollégiumban is. Tervezetek, tankönyvek, kisiskolákat szabályozó határozatok jelezték a falusi oktatás iránti érdeklődés növekedését. Ezek bemutatását követően a szerző arra keresi a választ, hogy elmélet és gyakorlat hogyan függött össze egymással. Miként alakult a kisiskolák és a benne tanulók száma? Megbecsülte-e környezet a tanítót? Javult-e az iskolák állapota, s az ottani tanítás színvonala?
S miközben válaszokat kapunk ezekre a kérdésekre, egy színes, érdekes, helyenként megdöbbentő kép bontakozik ki az olvasó előtt a kétszáz évvel ezelőtti falusi iskolák mindennapjairól.
E fejlemények tetten érhetők a korszak egyik fontos iskolaközpontjában, a sárospataki kollégiumban is. Tervezetek, tankönyvek, kisiskolákat szabályozó határozatok jelezték a falusi oktatás iránti érdeklődés növekedését. Ezek bemutatását követően a szerző arra keresi a választ, hogy elmélet és gyakorlat hogyan függött össze egymással. Miként alakult a kisiskolák és a benne tanulók száma? Megbecsülte-e környezet a tanítót? Javult-e az iskolák állapota, s az ottani tanítás színvonala?
S miközben válaszokat kapunk ezekre a kérdésekre, egy színes, érdekes, helyenként megdöbbentő kép bontakozik ki az olvasó előtt a kétszáz évvel ezelőtti falusi iskolák mindennapjairól.
Leírás
Iskolázás a falvakban a polgárosodás hajnalán
ISBN 9789632870175
Kiadó: Új Mandátum Könyvkiadó
Megjelenés: 2010
Nyelv: magyar
Terjedelem: 131 oldal
Kötés: kartonált, ragaszókötött
Méret: 160x235 mm
Tartalom
| Bevezetés | 7 |
| Szakirodalmi és módszertani megfontolások | 9 |
| 1. A nép felvilágosítása? - A felvilágosodás és a felvilágosult abszolutizmus népoktatási törekvései | 13 |
| A. Az iskolázás mint jog - A népnevelés a felvilágosodás diskurzusában | 13 |
| B.Az iskolázás mint alattvalói kötelesség - A felvilágosult abszolutizmus törekvései | 17 |
| C.Felbiger és a normaiskola: bécsi népoktatási törekvések | 20 |
| 2. "A neveletlenség számtalan káros következései" - a hazai népoktatás a 18-19. század fordulóján | 30 |
| A.Politikai törekvések | 30 |
| B. Elméleti alapvetések | 34 |
| C.Kisiskolák az országban | 38 |
| 3. Alegegyügyűbb gyermekek kedvekért" - A sárospataki református kollégium és a népoktatási törekvések | 43 |
| A.Tantervek és tankönyvek az elemi oktatás és művelődés szolgálatában | 43 |
| B.Törekvések a tanítóképzés pataki meghonosítására: Tóthpápai Mihály tevékenysége | 50 |
| C.Tóthpápai "utódja": Nyíry István a népoktatásról | 54 |
| D. Komjáthy Ábrahám a gyermekek neveléséről | 57 |
| E.Báthory István a tanítók kötelességeiről | 64 |
| F. Egy magánnevelő sárospatak vonzáskörzetében - Váradi Szabó János kisiskola-koncepciója | 69 |
| 4.Tradíciókon és egyházkerületi határokon túl - A sárospataki kollégium kisiskola hálózata | 72 |
| A. A hazai református partikularendszer | 72 |
| B. Aa sárospataki partikulák típusai | 76 |
| C. A sárospataki kollégium partikuláinak száma és földrajzi elhelyezkedése | 82 |
| 5. „Egymást kevés panasszal elszenvedik" - Az egyházkerületi kisiskolák a vizitációk tükrében | 85 |
| A. Abaúji viszonyok | 85 |
| B.Tornai viszonyok | 88 |
| C. Gömöri viszonyok | 89 |
| D. Felső-borsodi viszonyok | 91 |
| E. Alsó-borsodi viszonyok | 93 |
| F. Alsó-zempléni viszonyok | 94 |
| G. Felsö-zempléni és ungi viszonyok | 96 |
| 6. „Az oskola gyenge lábakon áll" - Aaz abaúji iskolázás viszonyai | 99 |
| A. Az abaúji egyházmegye tanügyi viszonyainak változásai | 100 |
| B.Az iskolalátogatás arányai 1804-isen | 106 |
| C. A kisiskolai oktatás minőségi jellemzői egy összeírás tükrében | 108 |
| Összegzés | 112 |
| Források és irodalom | 115 |
| Források, forráskiadványok | 115 |
| Szakirodalom | 116 |
| Függelék | 120 |
| 1.A kisiskolák száma a tiszáninneni református egyház kerület egyházmegyéiben a 19. század első harmadában | 120 |
| 2.A millenniumi gyülekezettörténeti kérdőívek alapján az állandósított tanítót és az academia promotiót | |
| vett öregdeákot fogadó, valamint a tanerőt bizonytalan módon alkalmazó gyülekezetek száma, 1781-1830 | 120 |
| 3.Az abaúji egyházmegye iskoláinak létszáma gyülekezeti bontásban, 1800-1830 | 124 |
| 4.Az abaúji egyházmegye iskoláskorú és iskolás gyermekeinek száma gyülekezeti bontásban, 1804 | 124 |
| 5.Az abaúji egyi iázmegye iskolásainak életkor-összetétele gyülekezeti bontásban, 1826-1828 | 127 |
| 6. Az abaúji egyházmegye iskolásainak összetétele az alapján, hogy hányadik éve járnak iskolába a tanulók, 1826-1828 | 130 |
Megrendelések
A kosár üres
