Polónyi István: Az ezredforduló hazai oktatása
A kötet 15 tanulmányából az első általános körkép az ezredforduló környéki hazai oktatás szintjeiről, fontosabb jellemzőiről. Rámutat: oktatásunk sokáig hitt kiváló minősége mítosz csupán. A módszerek, a tananyagok problémái mellett a legnagyobb gond a pedagógusok képzése, foglalkoztatása, a keresetek szintje, az alacsony motiváció, és presztízs. Ha a 21. század magyar oktatáspolitikája a minőség felé akar mozdulni, annak alapvető tényezője a pedagógus.
Három írás szól a közoktatásról, kritikus elemzését adva annak. Sok tekintetben ehhez a csokorhoz tartozik a „Budapesti oktatási anziksz” is, amely a főváros oktatási ellátottságát és néhány regionális oktatási jellemzőjét mutatja be, és „A válasz az e-learning – de mi volt kérdés?” című írás is. Ez egy szkeptikus elemzése a számítógéptől és az internettől sokak által remélt oktatási forradalomnak. Konklúziója: az e-learningnek annál nagyobb szerep juthat egy-egy oktatási szinten, minél nagyobb ott az önálló tanulás realitása.
A tanulmányok közel fele a felsőoktatással foglalkozik – a finanszírozásával, oktatóival, vezetésével, minőségügyével és képzési szerkezetével –, oktatáspolitikai és oktatásgazdasági mélyelemzését adva e területeknek.
A kötet két legkritikusabb írása a hazai tudománypolitika elemzése („Felsőoktatás és tudománypolitika”, és „Az Akadémia diszkrét bája”). Az egyik szerint a belterjes akadémiai szférát a hierarchiák, öntörvényű értékrendek, elefántcsonttornyok, mítoszok és múltbeli legendák uralják a tényleges teljesítmények, és a gazdaságban hasznosuló kutatások helyett. A másik azzal a gondolattal zárul, hogy a 21. a tudás évszázada, ahol nem lehet – a hazaihoz hasonló – 19. századi tudományos szerveződésekkel érvényesülni.
Három írás szól a közoktatásról, kritikus elemzését adva annak. Sok tekintetben ehhez a csokorhoz tartozik a „Budapesti oktatási anziksz” is, amely a főváros oktatási ellátottságát és néhány regionális oktatási jellemzőjét mutatja be, és „A válasz az e-learning – de mi volt kérdés?” című írás is. Ez egy szkeptikus elemzése a számítógéptől és az internettől sokak által remélt oktatási forradalomnak. Konklúziója: az e-learningnek annál nagyobb szerep juthat egy-egy oktatási szinten, minél nagyobb ott az önálló tanulás realitása.
A tanulmányok közel fele a felsőoktatással foglalkozik – a finanszírozásával, oktatóival, vezetésével, minőségügyével és képzési szerkezetével –, oktatáspolitikai és oktatásgazdasági mélyelemzését adva e területeknek.
A kötet két legkritikusabb írása a hazai tudománypolitika elemzése („Felsőoktatás és tudománypolitika”, és „Az Akadémia diszkrét bája”). Az egyik szerint a belterjes akadémiai szférát a hierarchiák, öntörvényű értékrendek, elefántcsonttornyok, mítoszok és múltbeli legendák uralják a tényleges teljesítmények, és a gazdaságban hasznosuló kutatások helyett. A másik azzal a gondolattal zárul, hogy a 21. a tudás évszázada, ahol nem lehet – a hazaihoz hasonló – 19. századi tudományos szerveződésekkel érvényesülni.
Leírás
Háromnegyed évtized tanulmányai az oktatásról – oktatásgazdasági, oktatáspolitikai nézőpontból
ISBN 9789632870342
Kiadó: Új Mandátum Könyvkiadó
Megjelenés: 2011
Nyelv: magyar
Terjedelem: 275 oldal
Kötés: kartonált, ragaszókötött
Méret: 160x235 mm
Tartalom
Bevezető | 9 |
1. Az ezredforduló magyar oktatása | 10 |
Bevezetés - A magyar oktatás a 20. században | 10 |
A '90-es évek - A magyar oktatás rendszerváltása | 13 |
A hazai oktatás minősége | 26 |
Befejezésül | 28 |
2. Eegyre többet egyre kevesebbért? Avagy a tömegesedő felsőoktatás finanszírozása | 33 |
A felsőoktatás 20. századvégi fejlődéséről - a számok tükrében | 33 |
A hazai felsőoktatás fejlődéséről röviden | 35 |
A tömegesedés és a ráfordítások | 38 |
A finanszírozás átalakítása | 41 |
Röviden a hazai tendenciákról | 44 |
Befejezésül | 48 |
3. A válasz az e-learning - de mi volt a kérdés? | 52 |
Bevezetés | 52 |
Számítógép és internet az oktatásban | 53 |
A realitások - irrealitások | 56 |
Mire válasz az e-learning | 58 |
Befejezésül | 60 |
4.Budapesti oktatási anziksz | 65 |
Budapest, a régió | 65 |
Budapest oktatása a regionális adatok tükrében | 67 |
Az iskolázottság, a foglalkoztatás és a kulturális ellátottság néhány jellemzője | 74 |
A város belülről - kis budapesti városszociológia | 76 |
Befejezésül | 78 |
5. A szakmai képzés és a szakmai műveltség átalakulásai | 82 |
A szakmai műveltség a korai időkben | 82 |
Az indusztrionális kor szakmai műveltsége | 84 |
A posztindusztriális kor oktatása és a szakmai műveltség | 90 |
Befejezésül | 95 |
6.Az egyházi közoktatás néhány oktatásgazdasági sajátossága | 100 |
Fenntartói és területi eloszlás | 100 |
A közoktatás finanszírozása | 102 |
Az egyházi iskolák kiegészítő állami támogatása | 103 |
Érvek a kiegészítő támogatás mellett és ellen | 104 |
A kiegészítő támogatás kiszámítása | 105 |
Elszámoltathatóság | 107 |
7. Az egyetemmizetés lassú változása | 111 |
A rendszerváltás előtt | 111 |
A felsőoktatási intézmény vezetése az 1993. évi törvény alapján | 113 |
Az intézményirányítás változása a 2005. évi felsőoktatási törvény formálódása során | 116 |
Menedzserek a gazdasági tanácsokban | 122 |
Befejezésül | 124 |
8. Az akadémia diszkrét bája | 130 |
Elmaradt rendszerváltások | 130 |
Az ügyfelejtett monopólium | 131 |
Az akadémiai kutatóintézetek | 134 |
A nagydoktori üzlet | 136 |
Életkor és struktúra | 137 |
Befejezésül | 138 |
9. Egyre többet egyre kevesebben? | 141 |
Hallgató-oktató arány | 141 |
Az oktatók korstruktúrája | 143 |
Az oktatók tudományos minősítése | 146 |
A nagydoktorok | 148 |
Professzori keresetek | 151 |
A nők aránya | 152 |
Befejezésül | 154 |
Melléklet | 154 |
10. A felsőoktatás minőségügye | 158 |
A minőségügyi rendszerek fejlődése | 159 |
Az oktatás minőségügye | 160 |
A felsőoktatás minőségügyének fejlődése | 163 |
A minőségértékelés indikátorai az oktatásban | 168 |
Nehézségek az oktatás minőségértékelésében | 172 |
Befejezésül | 174 |
11. Felsőoktatás és tudománypolitika | 180 |
A középkori egyetemtől a humboldti és a napóleoni egyetemig | 180 |
A post-humdoldti egyetem | 183 |
A tudomány rendszerének fejlődése, és tudománypolitikai következményei | 168 |
A tudománypolitika közgazdasági megközelítésben | 189 |
A hazai felsőoktatási tudománypolitika a rendszerváltásig | 191 |
A hazai tudománypolitika elmaradt rendszerváltása | 193 |
Befejezésül | 196 |
12. Rendszerváltozások az oktatás finanszírozásában | 200 |
A rendszerváltás után - az oktatás környezete | 200 |
Rendszerváltások a közoktatás finanszírozásában | 203 |
Befejezésül | 215 |
13. A magyar felsőoktatás finanszírozása a korai 2000-es években | 221 |
A felsőoktatási kiadások terjedelme | 221 |
A felsőoktatás finanszírozás néhány meghatározó eleme | 224 |
Befejezés helyett | 239 |
14. Félúton Bolognába, avagy a kétszintű képzés (előzetes) fogadtatása | 246 |
A kétciklusű képzés jogi kereteinek megteremtése | 246 |
A bevezetés nehézségei | 247 |
Miért is kell Bologna? | 251 |
Egy empirikus vizsgálat előzetes tanulságai | 253 |
Befejezés helyett | 257 |
15.Sok vagy kevés? A hazai matematikai, természettudományos | |
és műszaki képzés nemzetközi összehasonlításban | 263 |
Bevezetés | 263 |
A felsőoktatási képzési struktúra | 264 |
A matematikai, természettudományi és műszaki szakokra felvételizők | 265 |
A diplomások | 267 |
És a közoktatás? | 270 |
Befejezésül | 272 |