Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945–1950

PDFNyomtatásÍmél
Baranya megye szovjet megszállásával 1944 november végétől új politikai berendezkedés, koalíciós irányítás vette kezdetét, néhány héttel korábban az 1944. december 21-én Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása előtt. A megye területe a trianoni országhatár visszaállítása miatt ismét változott. A „baranyai háromszög" falvai, az egykori Baranyavári járás nagyobb része, ismét jugoszláv fennhatóság alá kerültek
A megye politikai irányításának további jellegzetessége a frontvonalak által Debrecentől való elzártsága, ami hónapokon keresztül nagy mértékű önigazgatást tett szükségessé. A kormányzati befolyás a hadi események nyugatra tolódását, a kormánynak és a nemzetgyűlésnek Budapestre történt költözését követően fokozatosan nyert teret.
A megye politikai irányítása kétpólusúvá vált. Elvi, gyakran azonban szükségszerűen gyakorlati politikai, vagy esetleg közigazgatási feladatot látott el a mindenkori főispán, illetve paritásos alapon Pécs város és Baranya megye Nemzeti Bizottsága. Utóbbi elnöke több eseteben is a mindenkori főispán volt.
Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945–1950

Ár
2500 Ft
Leírás

Füzes Miklós (Vál. és szerk.)

Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 9.

ISBN 963 8100 46 X 
Kiadó: Baranya Megyei Levéltár, Pécs
Megjelenés: 2002
Nyelv: magyar
Terjedelem: 214 oldal
Méret: 160x235 mm
Kötésmód: kartonált, ragasztókötött


A főispáni tisztségeket, a Pécs városit és a Baranya megyeit dr. Boros István (MKP) 1945, dr. KertészEndre (FgKP) 1946-1947,dr. Gyetvai János (MKP-MDP) 1948-1949,és dr. Münnich Ferenc (MDP) töltötte be. Legtöbbször ugyanaz a személy mindkettőt. Kivétel volt dr. Münnich Ferenc Pécs város főispánja.
A főispánok kapcsolata a kormányzati szervekhez, elsősorban a Miniszterelnökséghez és a Belügyminisztériumhoz, a konszolidáció eredményeként egyre inkább a korábbiakban kialakult rendszerben működött, vagyis a főispánok rendszeresen jelentést tettek a megyében kialakult helyzetről, illetve közvetítő szerepet töltöttek be a kormányzat és a megyei önkormányzat között. A főispánok irataiban megjelentek a kormányzati szervek rendelkezései, tájékoztatói is.
A nemzetiségi ügyek a főispánok tevékenységében némi időeltolódással tűntek fel, aminek egyik oka a megszállás tényéből adódott. A megyei közigazgatási hálózat ugyanis szétesett, a községi, illetve a járási szervek magukra maradtak, döntéseiket önállóan voltak kénytelenek meghozni. Az első önálló döntésű ügyet a német lakosságra vonatkozó, a Vörös Hadsereg 1944. december 22-én hozott mozgósítási parancsának a végrehajtása jelentette, ami a főispánnál csak a Szovjetunióba elszállítottak felkutatásában jelentkezett.
A magyarországi németség ellen a továbbiakban a magyar kormányzati szervek léptek fel, fellépésük a kollektív felelősségrevonásban csúcsosodott ki. A magyar felelősségrevonás egyes eseményei: internálás, nemzethűség vizsgálat, földreform során végrehajtott vagyonelkobzás, telepítések elviselése, össze-, át- és kitelepítés Németországba, vagyon- korlátozás.
A megyében élő horvátok és szerbek ügyei a németekénél jóval szűkebb körben és mennyiségben jelentkeztek, elsősorban politikai és oktatási jellegűek.
Figyelemre méltó a cigányság ügyeinek első megjelenése a főispánok előtt. Kötetünk a nemzetiségekre vonatkozó csaknem valamennyi ügyet, összesen 151-et, fel öleli. Szelekciót csak néhány esetben hajtottunk végre, akkor, ha az érintett irat nem jelen tett újdonságot.
Az egyes dokumentumokat tematikus csoportosításban, szöveghűen adjuk közre.
(A kötet Bevezetője)

Tartalom

Bevezető
7
I.  Hangulatjelentések
11
II.  Pécs város és Baranya megye Nemzeti Bizottságának állásfoglalásai
29
III.   A német lakossággal szembeni intézkedések
50
IV.   Horvátok és szeibek
193
V.   Cigányok
199
Függelék  
Iratjegyzék
204
Helységnévmutató
212
Rövidítésjegyzék
213
   
Inhaltsverzeichnis
 
Einleitung  
I.   Stimmungsberichte
11
II.   Stellungnahmen der Nationalen Komittees der Stadt Pécs und des Komitates Baranya
29
III.   Maßnahmen gegen die deutschprachige Bevölkerung
50
IV.   Kroaten und Serben
193
V.   Zigeuner
199
Anhang  
Aktenregister
204
Ortsverzeichnis
212
Abkürzungsveizeichnis-
213

Megrendelések

 x 
A kosár üres

Kiemelt ajánlatunk

Ivan R. Misner, Ph.D., Michelle R. Donovan, Avidor András: 29%, a megoldás
Egy sikeres vállalkozónak, egy cégnek van networking stratégiája. Egy si...
A dualizmus kori Pécs történetéből. Városgazdálkodás - társasági élet - szegénypolitika
Az elmúlt években, évtizedekben a város történetének vonatkozásában ...
Ferling József: A nagy public relations receptkönyv
A 100 különböző projektet, esettanulmányt, megoldást bemutató könyv n...
Hegyi Dolores: Hellénizmus Keleten
A hellénizmus konkrét hatását, megnyilvánulási formáit csak az utóbbi...
Bűnbak minden időben
Bűnbakok a magyar és az egyetemes történelemben Szerkesztette: Gyarmati ...
Tóbiás Áron: "...nőttön nő tiszta fénye"
Tóbiás Áron (1927) mindvégig az ötvenhatos forradalom tűzközelében vo...
Dévényi Anna - Gőzsy Zoltán (szerk.): Eszmetörténet
Az Árkádia Kiskönyvtár az online megjelenő Árkádia folyóirat kézbe v...
Kerepeszki Róbert:A „tépelődő gentleman” Darányi Kálmán (1886–1939)
Ha Darányi Kálmán miniszterelnökre terelődik a szó, a korszakot ismerő...
Molnár-Kovács Zsófia: A tankönyvkutatások dualizmus kori forrásai
E könyv a történeti tankönyvkutatások lehetséges forrásait, kiemelten ...

Keresés a könyvek között