Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923–1938

PDFNyomtatásÍmél
A trianoni békeszerződés az új határok közé szorított magyar államot a nemzetiségi kérdés méltányosabb kezelésére kötelezte. A kormány e feladat megoldására 1923-ban rendeleti úton átfogóan intézkedett, majd sorra születtek az egyes részfeladatok ellátására hivatott végrehajtási utasítások. A kormányzat és a közigazgatás érintett szerveinek egyik legfontosabb, nemzeti érdekként megfogalmazott feladata lett a nemzetiségek problémáinak kezelése. A kiemelt feladat ellátása a kormányzatban szervezeti változást is hozott. Önálló nemzetiségi osztály jött létre 1923-ban a Miniszterelnökség, illetve a Belügyminisztérium keretei között. A nemzetiségiek tevékenységét a miniszterelnök, valamint a belügyminiszter apparátusa útján, a különböző szintű közigazgatási szerveken keresztül figyelemmel kísérte, az eseményekről pedig egy állandó jelentőszolgálat tevékenysége eredményeként értesült.
Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923–1938

Ár
3300 Ft
Leírás

Füzes Miklós (Vál. és szerk.)

Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 18.

ISBN 963 8100 45 1
Kiadó: Baranya Megyei Levéltár, Pécs
Megjelenés: 2001
Nyelv: magyar
Terjedelem: 324 oldal.
Méret: 160x235 mm
Kötésmód: kartonált, ragasztókötött


Az alulról felfelé irányuló jelentőszolgálat a községi (városi) hatóságoktól, (körjegyzőktől indult, akik a járási főszolgabíróknak tartoztak titkosított formában jelentést tenni. Mohács város polgármestere közvetlenül az alispánnak, Pécs város polgármestere közvetlenül a főispánnak jelentett. A főszolgabírók a kapott anyagot összesítették, értelmezték, majd az alispánok, a hivatali főnökeik, vagyis a megyei önkormányzat vezetői elé terjesztették, nemegyszer a jegyzők által írt jelentéseket is mellékelve. Az alispánok megyei szintű jelentést készítettek a kormányzat megyei (megyei jogú városi) képviselője, a főispán számára, sok esetben ők is mellékelték a jegyzők és a főszolgabírók jelentéseit. A főispán, akihez sok esetben ugyancsak eljutottak az alsóbb szintű jelentések, a jegyzőktől, polgármesterektől, főszolgabíráktól kapott információkat egyébb információkkal (rendőrségi, csendőrségi, honvédségi, tanfelügyelőségi stb. jelentésekkel) összevetette, majd elkészítette a saját jelentését, amelyeket általában a mindenkori miniszterelnöknek, illetve a belügyminiszternek címzett.
A főispán levelezésében megjelennek a kormányzati szervek rendelkezései, tájékoztatásai is, amikben tetten érhető a kormányzati elképzelés.
A Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város főispánjainak iratai a gazdag információáramlás eredményeként lehetővé teszik a nemzetiségi kérdés 1923-1950 közötti analitikus áttekintését. A Baranya Megyei Levéltárban megtalálható irategyüttes, a Baranya megyei főispán bizalmas iratainak jelentőségét fokozza, hogy más, nemzetiségek által lakott megyékben ezek a dokumentumok az 1950-es évek iratbegyüjtéseinek és iratpusztításainak általában áldozatul estek. Hasonló sorsra jutott a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium nemzetiségi osztályai iratainak jelentős része is.
A most útjára bocsátott kötet az 1923 és 1938 közötti időszak csaknem valamennyi dokumentumait tartalmazza. Szelektálást csak néhány esetben hajtottunk végre, akkor, ha az érintett irat nem jelentett újdonságot, ha hasonló esetet tárgyaló irat már a közlésre szántak között előfordult.
A trianoni határmódosítás Baranya megyét is érintette, Dél-Baranya (a Baranyavári járás nagy része és a Mohácsi járás néhány községe) a Szerb-Horvát-Szlovén (SHS) állam kötelékébe került. A közölt iratok nagy része ezért Dél-Baranyára vonatkozóan csak szórványadatokat tartalmaz.
Az egyes ügyiratokat tematikus feldolgozásban közöljük. Fejezetenként elkülönítettük a hangulatjelentéseket (I.), az SHS állam javára történő optálásokra (II.), a német nemzetiségi mozgalomra (III.), az iskoláztatásra és a művelődési kérdésekre (IV.) vonatkozó iratokat. A tematikus elkülönítésen belül az egyes ügyiratok keletkezésük szerint időrendben, iktató számuk szerint növekvő sorrendben jelennek meg.
A közlés legkisebb egysége az ügyirat, illetve az abban található dokumentumoknak fontosnak talált darabjai. Ha az ügyiratban megtalálható volt a magasabb szintű összefoglaló, úgy ez utóbbit közöljük. Az egyes ügyiratokban többféle tárgyú dokumentum is található, egy-egy dokumentum többféle témát is érint, ennek ellenére további bontást nem hajtottunk végre. Egy-egy ügyirat így csak egy alkalommal szerepel a kötetben.
A dokumentumokat szöveghűen közöljük, nem a mai helyesírásnak megfelelően. Grammatikai kérdésekbe csak elvétve avatkoztunk be, csak akkor, ha az eredeti szöveg nem, vagy alig volt érthető.
Az egyes iratokat fejezetektől függetlenül folyamatos sorszámozással láttuk el, amire a személynév és a helységnévmutatók összeállítását alapoztuk.
(A kötet Bevezetője)

Tartalom

Bevezetés
9
I.  Hangulatjelentések
11
II.   Szerb optálás
25
III.  Német nemzetiségi mozgalom
70
IV.   Kulturális ügyek
234
V.   Függelék  
-    Iratjegyzék (Füzes Miklós)
303
-    Rövidítések jegyzéke (Nagy Imre Gábor)
309
-    Személynévmutató (Füzes Miklós)
315
-   Helységnévmutató (Füzes Miklós)
322
-    Biográfiai adatok (Füzes Miklós)
325
   
Inhaltsverzeichnis
 
Einleitung
9
I.  Stimmungsberichte
11
II.   Die Option der Serben
25
III.   Die bewegung der Deutschen
70
IV.   Kulturelle Fragen
234
V.   Anhang  
-   Aktenregister (Miklós Füzes)
303
-    Abkürzungsverzeichnis (Imre Gábor Nagy)
309
-   Namenverzeichnis (Miklós Füzes)
315
-    Ortsverzeichnis (Miklós Füzes)
322
-    Biografische verzeichnis (Miklós Füzes)
325

Megrendelések

 x 
A kosár üres

Kiemelt ajánlatunk

A dualizmus kori Pécs történetéből. Városgazdálkodás - társasági élet - szegénypolitika
Az elmúlt években, évtizedekben a város történetének vonatkozásában ...
Hegyi Dolores: Hellénizmus Keleten
A hellénizmus konkrét hatását, megnyilvánulási formáit csak az utóbbi...
Molnár-Kovács Zsófia: A tankönyvkutatások dualizmus kori forrásai
E könyv a történeti tankönyvkutatások lehetséges forrásait, kiemelten ...
Bűnbak minden időben
Bűnbakok a magyar és az egyetemes történelemben Szerkesztette: Gyarmati ...
Tóbiás Áron: "...nőttön nő tiszta fénye"
Tóbiás Áron (1927) mindvégig az ötvenhatos forradalom tűzközelében vo...
Ferling József: A nagy public relations receptkönyv
A 100 különböző projektet, esettanulmányt, megoldást bemutató könyv n...
Dévényi Anna - Gőzsy Zoltán (szerk.): Eszmetörténet
Az Árkádia Kiskönyvtár az online megjelenő Árkádia folyóirat kézbe v...
Ivan R. Misner, Ph.D., Michelle R. Donovan, Avidor András: 29%, a megoldás
Egy sikeres vállalkozónak, egy cégnek van networking stratégiája. Egy si...
Kerepeszki Róbert:A „tépelődő gentleman” Darányi Kálmán (1886–1939)
Ha Darányi Kálmán miniszterelnökre terelődik a szó, a korszakot ismerő...

Keresés a könyvek között