Szita L. – G. Seewann (szerk.): A karlócai béke és Európa

PDFNyomtatásÍmél
A török elleni háború történetének, amely Bécs elleni hadjárattól 1683 júliusától 1698 októberéig a béketárgyalások előkészítését szolgáló fegyverszünet megkötéséig tartott, számos kiemelkedő jelentőségű szakaszát tártuk fel a nyugat-európai levéltárakban, és dokumentumkötetekben publikáltuk az elmúlt másfél évtizedben.
Budától Belgrádig címen az 1686-1688. évi hadjáratok eseményeinek forrásait adtuk közre, folyamatosan kisebb forráskiadványokban az 1691. évi szalánkeméni csata történetének forrásait közöltük, s a magyarországi török végvárakért folyó küzdelem bemutatását szigetvári, majd a kanizsai blokádháború dokumentumainak közreadásával a magyar olvasók számára tettük elérhetővé. A békéhez vezető úton döntő 1697. évi hadjárat és a zentai csata történetének külön kötetet áldoztunk „A legnagyobb győzelem" címen. Kutatócsoportunk számára logikusan következett, hogy a nagy háború befejezését is megkíséreljük egy forráskiadványban bemutatni.
Szita L. – G. Seewann (szerk.): A karlócai béke és Európa

Ár
3300 Ft
Leírás

Dokumentumok a karlócai béke történetéhez 1698–1699

ISBN 963 8576 49 9
Kiadó: Magyar Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja – Szigetvári Várbaráti Kör
Megjelenés: 1999
Nyelv: magyar
Terjedelem: 314 oldal.
Méret: 160x235 mm
Kötésmód: keménytáblás, cérnafűzött


A hazai történeti irodalom mindmáig mostohán bánt a karlócai béke történetének bemutatásával. Mindössze Acsády Ignác egy évszázada megjelent tanulmányára hivatkozhatunk, amelyben a karlócai béke primér forrásait mutatta be a bécsi levéltárakban található dokumentációk alapján. Műve kitűnő forrásismertető és értékelés elsősorban a habsburg-török ügyekre koncentrált. Ezt ellensúlyozandó 1999-ben jelent meg Gebei Sándor: A karlócai béke kelet-európai összefüggései c. jeles tanulmánya, amelyben Oroszország kapcsolódását mutatja be a Szent Liga törökellenes háborújába, továbbá az oroszok szerepét, törekvéseit elemzi a karlócai béketárgyalások során.
Rövid szintéziseket ismerhetünk meg a háborút lezáró béketárgyalásokról Szakály Ferenc „Hungaria Eliberata", továbbá Varga J. János „A fogyó félhold árnyékában" című könyvéből. A magyar összefoglaló művekben Acsádyra hagyatkozva rendkívül röviden kerül sor mind a török háborúk, mind pedig az azt lezáró karlócai béketárgyalások bemutatására, értékelésére.
Érthető ezekben az összefoglalókban a békekötés magyarországi összefüggéseikre kerül sor elsősorban. Kötetünk bevezető tanulmányában Gerhard Seewann éppen ezért a béketárgyalásokat európai összefüggéseiben tárgyalja. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy az 1698-99. évi karlócai béketárgyalások valójában a vesztfáliai békéhez mérhetőek, a nagyhatalmi viszonyokat - különösen Közép- és Kelet-Európában mintegy másfél évszázadra erősen befolyásolták és meghatározták.
Kötetünk dokumentumainak közlésénél eléggé bő terjedelmet áldozva igyekeztük bemutatni azt a folyamatot, ami végül is elvezetett az 1698-1699. évi béketárgyalásokhoz, majd a békeszerződés megalkotásához és megkötéséhez. A háború évről évre történő megújulása, a hadjáratok sikerei, illetve sikertelenségei, mindig felvetették a béketárgyalások gondolatát mindkét hatalom köreiben. A győzelmek és sikerek egy előnyös békemegkötésének lehetőségeit villantottak fel, míg a sikertelenségek a további térvesztés veszélye miatt késztették többször a hadakozó feleket arra, hogy béketárgyalási kezdeményezéseket tegyenek.
Az oszmán birodalom a súlyos vereségek hatására 1687-1688-ban már béketárgyalásokat kezdeményezett. 1689-1691 között az ún. „titkos bécsi béketárgyalások" keretében folytak újabb tárgyalások. Ezen tárgyalások dokumentumaiból válogattunk kötetünkbe, mert mint jól reprezentálják ezek az iratok, a későbbi béketárgyalásoknak, mint ezt Kinsky gróf a külügyek egyik birodalmi irányítója jellemezte... „minden tekintetben egy komolyra forduló béketárgyalás főpróbájának tekinthetők...". Valóban, ha az egész konferencia aktáit tekintjük át, szinte minden kérdés felmerült, ami az 1698. évi karlócai kongresszuson is szőnyegre került.
A karlócai tárgyalásokhoz, mint ezt a császári békedelegáció egyik vezetője jelentésében Leopold császárnak írta, „a felek teljes kimerülése, s a nyugaton megkötött békén keresztül vezetett az út..." 1697 őszén a franciákkal folytatott párbeszéd döntő fordulatot vett, ugyanis a Hága melletti Rijswikben, szeptember 20-án a birodalmi-francia konfliktus békekötéssel zárult. Ezért közöljük e béke publikált okmányát is, amely hatalmas tehermentesítést jelentett a birodalom részére, s eléggé erősödött az a meggyőződés a szövetségesek körében, hogy a XIV. Lajossal kötött békét a Portával is elkerülhetetlenül tárgyalásoknak és megegyezésnek kell követnie.
Az 1698. év döntő szakasznak bizonyult. Egyrészt már az év elejétől diplomáciai szálon fontos események futottak, ugyanakkor a két fél hadműveleteket indított. Ezek a hadműveletek azonban mindenben különböztek az elmúlt esztendők katonai eseményeitől. Mondhatnánk furcsa hadjárat volt. Mindkét hatalom az eljövendő béketárgyalások befolyásolására indított különböző manővereket, szemléket, felvonulásokat, erődemonstrációt, erődítések gyorsítását, újabb hajóhadat szereltek fel és indítottak útnak. Temes térségében végrehajtott manőverek félreérthetetlenül bizonyították, hogy egyik félnek sem volt már szándéka egy csatát provokálni, hanem az erőket a rövidesen meginduló béketárgyalások befolyásolására kívánták felhasználni.
Kötetünkben ennek jellemzésére a főhadsereg naplóját közöljük. A béketárgyalások történetét, a tárgyalással kapcsolatos tervezeteket, a császártól kapott instrukciókat, ezekre küldött jelentéseket hatalmas irategyüttes őrzi a bécsi állami levéltárban. A több száz aktából és ezer iratból egy kötetbe válogatni csak a legjellemzőbb dokumentumokat is nagy nehézséggel jár. Igyekeztünk a fő instrukciókból válogatni, a császári küldöttség jelen- lesiínck néhány jellemző iratát közölni, mely világosan mutatja, hogy a császári kormány- /.il. s maga az uralkodó a tárgyalások egész menetében döntő hatást gyakorolt a tárgyalások minden mozzanatára. S bár magát a tárgyalásokat irányító angol mediátor William Paget nnj'.y jelentőségű szerepet vállalt az egész békekongresszus menetében, ennek ellenére a kö/ponti birodalmi, császári akarat a döntéshozatalban mindig érvényesült. Mint korábbi köteleinkben, most ebben a forrásközlésben is igyekeztünk olyan forrásokat is közölni, amely a különböződiplomáciai csatornákon keletkezett a béketárgyalások eseményeiről, pl. Hannibal Mörman bajor követ vagy ismeretlen velencei résztvevő alapos összefoglalója.
I ilsősorban magyar olvasók számára fontosnak tartottuk, hogy valamennyi szövetséges és a Porta között megkötött békeszerződés szövege is ismertté váljon magyar nyelven is, mivel a császár és a török szultán szerződésén kívül eddig nem került kiadásukra sor magyar nyelvű munkában.
A békekongresszus a birodalmak határainak kérdésében a 75 napos tárgyalás során döntött. Azonban a határvonalak konkrét pontos kijelölésében, a helyszínen történő kialakításban és megvonásában az e célre rendelt és kialakított határmegállapító bizottság munkája során került sor.
A császári bizottság vezetője Luigi Ferdinando Marsigli volt. Bolognai hagyatékában iiu-gmaradt e bizottság teljes iratanyaga. A gróf, aki kitűnő földrajzi ismeretei révén a legalkalmasabb volt a munkálatok végrehajtására és a vezetésére, még török oldalról is cl ismerést vívott ki magának. A 17. század legvégie határkijelölés technikai munkálatairól, politikai vitáiról tartalmaznak figyelemre méltó anyagot azok a dokumentumok, amelyeket kötetünk befejezéseképpen közlünk.

Szita László (Bevezető)
 
Tartalom
 
BEVEZETÉS (Szita László)
VII
   
AZ 1683-1699. ÉVI TÖRÖK HÁBORÚK ÉS A KARLÓCAI BÉKE KORA (Gerhard Seewann) 
XI
   
I.   AZ 1683-1699-ES TÖRÖK HÁBORÚK 
XI
1.   Histográfiai szempontok 
XI
2.   Külpolitikai konstelláció és strukturális feltételek
XIV
3.   Barokk contra török hadvezetés 
XVI
4.    A hadtáp: logisztika és finanszírozás
XIX
5.   A könnyűlovasság és az irreguális csapatok különös jelentősége
XXI
6.   Az 1697-es hadjárat 
XXII
   
II.   A KARLÓCAI BÉKETÁRGYALÁS 
XXV
1.   Hadicélok és hadászati alaphelyzet 
XXV
2.   A politikai kiindulási helyzet
XXVIII
3.   A karlócai békekongresszus résztvevői 
XXXIII
4.    A béketárgyalások formalitásai és ceremóniája 
XXXVIII
5.   A tárgyalások 
XXXIX
6.   A karlócai béke történelmi jelentősége 
XLVIII
7.   Válogatott bibliográfia a török háborúk és a karlócai békekongresszus történetéhez 1683-1699 
LI
   
DOKUMENTUMOK (Szita László)
1
   
I. A SZÖVETSÉGES HATALMAK ÉS A TÖRÖK BIRODALOM TITKOS BÉKETÁRGYALÁSAINAK" IRATAIBÓL 1687-1690 
3
II. BÉKE A NYUGATI FRONTON (A rijswiki békeszerződés) 
55
III A BÉKE FELÉ A FEGYVEREK ÁRNYÉKÁBAN, AVAGY PAJZS ALATT ÉRIK A BÉKE - A CSÁSZÁRI HADSEREG HADINAPLÓJA  
IV. DOKUMENTUMOK A BÉKEKONGRESSZUS TÖRTÉNETÉHEZ ÉS TÁRGYALÁSAIBÓL 1698-1699 
81
V.    DIPLOMÁCIAI JELENTÉSEK A BÉKETÁRGYALÁSRÓL 1698-1699
161
VI.    A KARLÓCAI BÉKESZERZŐDÉSEK OKMÁNYAI 
209
VII.    A KARLÓCAI BÉKEKONFERENCIA CSÁSZÁRI ÉS TÖRÖK HATÁRKIJELÖLŐ FŐBIZTOSAINAK MŰKÖDÉSE 
251
VIII.    A TÖRÖK KÖVETSÉG ÜNNEPÉLYES BEVONULÁSAÉS FOGADÁSA BÉCSBEN 1699 
285
   
SZEMÉLYNEVEK MUTATÓJA 
297
FÖLDRAJZI NEVEK MUTATÓJA
301
A DOKUMENTUMOK TARTALOMMUTATÓJA 
311

Megrendelések

 x 
A kosár üres

Kiemelt ajánlatunk

Dévényi Anna - Gőzsy Zoltán (szerk.): Eszmetörténet
Az Árkádia Kiskönyvtár az online megjelenő Árkádia folyóirat kézbe v...
Molnár-Kovács Zsófia: A tankönyvkutatások dualizmus kori forrásai
E könyv a történeti tankönyvkutatások lehetséges forrásait, kiemelten ...
Bűnbak minden időben
Bűnbakok a magyar és az egyetemes történelemben Szerkesztette: Gyarmati ...
Tóbiás Áron: "...nőttön nő tiszta fénye"
Tóbiás Áron (1927) mindvégig az ötvenhatos forradalom tűzközelében vo...
A dualizmus kori Pécs történetéből. Városgazdálkodás - társasági élet - szegénypolitika
Az elmúlt években, évtizedekben a város történetének vonatkozásában ...
Hegyi Dolores: Hellénizmus Keleten
A hellénizmus konkrét hatását, megnyilvánulási formáit csak az utóbbi...
Ferling József: A nagy public relations receptkönyv
A 100 különböző projektet, esettanulmányt, megoldást bemutató könyv n...
Ivan R. Misner, Ph.D., Michelle R. Donovan, Avidor András: 29%, a megoldás
Egy sikeres vállalkozónak, egy cégnek van networking stratégiája. Egy si...
Kerepeszki Róbert:A „tépelődő gentleman” Darányi Kálmán (1886–1939)
Ha Darányi Kálmán miniszterelnökre terelődik a szó, a korszakot ismerő...

Keresés a könyvek között