Kovács Gusztáv: A páciens neve: Doktor House

PDFNyomtatásÍmél
Van aki rajong Doktor House-ért, van aki ki nem állhatja. Egy biztos: az öntörvényű és zseniális orvos alakja senkit sem hagy hidegen - még a teológusokat sem. Kovács Gusztáv könyve a bioetika szemüvegén keresztül vizsgálja a népszerű televíziós sorozatot. A kérdés, amire a szerző választ keres, vajon tanulhatunk-e valamit az emberről és az erkölcsről, ha elgondolkodunk a sorozat által felvetett provokatív kérdéseken? A megoldást megtaláljuk a Pécsi Hittudományi Főiskolán kiadott könyvben. Az egyes epizódokat elemezve olvasmányos módon nyerhetünk betekintést az életet érintő legfontosabb etikai kérdésekbe, és törhetjük a fejünket olyan témákon, mint a szervátültetés, az abortusz, a genetika, vagy Isten léte. A könyv persze nem kész válaszokat ad, inkább munkát - a felszólításnak megfelelően: Ne csak nézz, gondolkozz!
Kovács Gusztáv: A páciens neve: Doktor House

Ár
1500 Ft
Leírás

A sorozat a bioetika tükrében

ISBN 978 963 87435 9 6
Kiadó: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola
Megjelenés: 2010
Nyelv: magyar
Terjedelem: 144 oldal
Méret: 100x160 mm
Kötésmód: kartonált, ragasztókötött

 

* * *

Gyakran élheti meg az ember a "nézek, de nem látok" mondás igazságát. És mennyire így lehet ez a tv műsorok kapcsán. Úgy vagyunk, mint a tüzet néző ősember. Csak nézzük és nézzük, mintha muszáj lenne, de vajon látunk-e annyit belőle, mint amennyit ő látott a tűzben.
Dr. Kovács Gusztáv könyve a látásban segíthet minket. A népszerű filmsorozat egyes részleteit felvillantva arra törekszik, hogy a bennük megjelenő erkölcsi, etikai kérdések felvetésén túl segítségünkre legyen, hogy azokra ésszerű válaszokat találjunk. Mindezt úgy teszi, hogy ezzel az Egyház hiteles tanításához is közelebb kerüljünk, ami nemmcsak elfogadást, hanem gondolkodást is jelent. Mert minden válasz csak rész, ami közelít az egész felé.
Azt kívánom hát az olvasónak, hogy a látás által kérdezzen, a kérdés által gondolkodjon, a gondolkodásban válaszra találjon, és a válaszban az élet Istenéhez közelebb kerüljön.

Király József
(PTE egyetemi lelkész)

A szerzőről
Kovács Gusztáv 1980-ban született Kőszegen. Tanulmányait Pécsett, Ausztráliában és Ausztriában végezte. 2008-ban a bécsi egyetemen teológiából doktori címet szerzett. Jelenleg a Pécsi Hittudományi Főiskola adjunktusa és a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának tanára. Szabadidejét Doktor House-hoz hasonlóan orvosi sorozatok nézésével tölti, ötleteket gyűjtve a következő előadáshoz.

Interjúk a szerzővel

Doktor House a teológián


Ha sorozatokról beszélünk, többnyire kétféle ember jut eszünkbe. Az egyik a függő, aki az aktuális epizód kezdési időpontjához igazítja napirendjét, családi életét, baráti találkozóit. A másik öntudatosan szögezi le: "Nem nézek sorozatot" (egy részükről pár perc elteltével kiderül, hogy "legutóbb véletlenül belenéztek.") Vitathatatlan, hogy akár egy adott idősávban is számtalan folytatásos film fut a különböző csatornákon, a bűnügyitől kezdve az kórház- vagy tinisorozatokon át a bugyuta szappanoperákig.
A kevés kivételtől eltekintve jóindulattal sem nevezhetők művészi alkotásnak, de - különböző színvonalon és alapossággal - valamit mégis elmondanak a világról, tehát néha érdemes beszélni a bennük megfogalmazott problémákról.

Kovács Gusztáv, a Pécsi Hittudományi Főiskola egyik tanára például a bioetika legfontosabb kérdéseinek megvitatásához talált alapanyagot egy orvosi sorozatban. Most megjelent könyvének címe
A páciens neve: Doktor House.
- A könyv megjelenését egy főiskolai szeminárium előzte meg, ahol a sorozaton keresztül világított meg bioetikai dilemmákat. Miért tartotta fontosnak, hogy ilyen szokatlan eszközt válasszon?
- Bármennyire is furcsán hangzik, az eszköz egyáltalán nem szokatlan. A kilencvenes évek végén Ausztráliában tanultam, ahol a gimnáziumi angolórákon rendszeresen néztünk kortárs filmeket. Ez számomra akkor új volt, s elsőre talán még eretnek dologként is hatott. Nemsokára azonban rájöttem, hogy itt nem egyszerű filmnézésről van szó, hanem a kritikai gondolkodás fejlesztéséről, annak a képességnek a begyakorlásáról, amit az előadás-sorozat mottója is tükröz: "Ne csak nézz, gondolkozz!" Tőlünk nyugatabbra ma is bevett gyakorlat, hogy népszerű televíziós sorozatokon vagy filmeken keresztül tárgyalják egy-egy tudományterület kérdéseit. (Legutóbb Jürgen Schäfer professzor tartott hasonló módszerrel szemináriumot a marburgi orvosi egyetemen, amiért Németországban rengeteg elismerést kapott.) Ez nyilván nem jelenti a tudományos igényesség feladását. Sokkal inkább arról van szó, hogy a hallgatókat saját, naiv és reflektálatlan világukból így könnyebb átvezetni a rendszeres és tudományos gondolkodás világába. A bioetika esetében ez különösen kézenfekvő: az orvosi sorozatok a hétköznapokban felmerülő orvosetikai kérdések karikatúráját nyújtják, eltorzítják őket, de egyben fel is nagyítják a legfontosabb mozzanatokat.
- Gondolom, a tanítványai örömmel fogadták az ötletet. Mi volt az oktatók véleménye?
- Nálunk a Pécsi Hittudományi Főiskolán nem szokatlan, hogy egy fiatal oktató rendhagyó témában vagy módszerekkel indítson szemináriumot. Törekszünk arra, hogy a II. Vatikáni Zsinat szellemében, "arccal a világ" felé végezzük munkánkat. Ehhez hozzátartozik a kortárs populáris kultúra teológiai feldolgozása is. Amikor először kitettük a kurzust hirdető plakátot, a legtöbben nem tudták, miről van szó. Azt rögtön látták, hogy a téma a bioetikához kapcsolódik, de hogy ehhez mi köze van Dr. House-nak, azt ők sem értették. A visszajelzésekből viszont látszik, hogy nőtt az érdeklődés a bioetikai témák iránt is.
- Bizonyára figyelemmel kíséri a médiában megjelenő kínálatot, és ez nem kevés időt vesz igénybe. Hogyan kerülte el, hogy tévéfüggővé váljon?
- Ez egyáltalán nem volt nehéz. A nagyobb csatornák műsorkínálatát végignézve nem hiszem, hogy közülük bármelyik is le tudna kötni egy egész estén át. Szerencsére a mi generációnk számára a televíziózás már nem is ezt jelenti. Nem vagyunk egy csatornához kötve, sőt még időhöz sem. A választék hihetetlen, és a technikának köszönhetően az egyes tartalmak szinte bárhol és bármikor megjeleníthetőek. Tény, hogy ennek is megvan a veszélye, hiszen az ember könnyen elveszhet a választási lehetőségek között. Ha azonban ki tudja választani azt, ami értékes, akkor a televízió igen hasznosnak bizonyulhat.
- Ön szerint miért olyan népszerű a mizantróp, szenvedélybeteg, öntörvényű orvos figurája?
- Aki csak egy-két jelenetet látott a sorozatból, általában elzárkózik a Hugh Laurie alakította karaktertől. House személye összetettebb annál, hogy első pillantásra megragadjon minket. Népszerűségét annak köszönheti, hogy olyan emberi vágyakat testesít meg, amelyek a legtöbb emberben megvannak. Ki ne szeretne az élet valamely területén zseniális és nélkülözhetetlen lenni, szabadon átlépni a korlátokat és egy frappáns mondattal bármikor átvenni az irányítást. Ugyanakkor House ugyanolyan esendő, mint bármely más ember. Nehezen közeledik bárkihez, s még kevésbé képes arra, hogy mások felé megnyíljon. Barátai mégis minden érzéketlensége és cinizmusa ellenére kitartanak mellette, és végül egy picit meg is változtatják. Azt hiszem, mindannyian ilyen barátokra, ilyen feltétlen elfogadásra vágyunk.
- "Rávezetés" nélkül mennyire érzékenyek a nézők a sorozatban megfogalmazott morális problémákra?
- A sorozatot nemcsak az orvosi nyomozómunka, hanem az etikai kérdések teszik érdekessé. A legtöbb ember számára az orvostudomány kifejezései kínaiul vannak, az erkölcsi kérdések nyelvezetét viszont mindenki érti.
A sorozat éppen azért nagyszerű, mert a különféle erkölcsi helyzeteket az egyes karaktereken keresztül a maga sokoldalúságában mutatja be. Jó példa erre, amikor egy krízisállapotban lévő várandós édesanya magzatát House főtusznak, Cuddy pedig babának nevezi. Míg előbbi az érzelmi távolságot hangsúlyozza - felkészítve az anyát a magzat lehetséges elvesztésére -, az utóbbi éppen a kapcsolatot próbálja hangsúlyozni. Az adott helyzetből mindketten mást látnak meg. Ezek azok a bonyolult helyzetek, amelyek a néző figyelmét megragadják és az erkölcsi érzékét kihívás elé állítják. Nem hiszem, hogy Doktor House rendszeres nézői egyszerűen jóváhagynák a "cél szentesíti az eszközt" elvet. Ha így lenne, a sorozat már nem lenne érdekes, és a rajongók más műsorra kapcsoltak volna.

Forrás: Képmás Családmagazin http://www.kepmas.hu/index.php?id=doktor_house_a_teologian

* * *

Pécsi könyv Doktor House-ról

Van, aki rajong Doktor House-ért, van, aki ki nem állhatja. Egy biztos, az öntörvényű és zseniális orvos alakja senkit sem hagy hidegen – még a teológusokat sem.

A Doktor House-jelenségről könyvet írt dr. Kovács Gusztáv, a pécsi Hittudományi Főiskola adjunktusa, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma tanára, aki két éve doktorált teológiából Bécsben. Az írásában a bioetika szemüvegén át vizsgálja a népszerű televíziós sorozatot. A kérdés kézenfekvő:
– Ön szerint milyen ember a doki?
– Nem aggódik különösebben, hogy mit szólnak körülötte mindazért amit tesz, mond, ráadásul zseniális és sikeres, tehát megteheti. Másrészt ugyanolyan elesett, magányos és sebzett mint bárki más, ekként egyszerre testesíti meg az emberi valóságot és a vágyakat. Ridegsége ellenére akkor is szeretetet, törődést kap, ha meg sem érdemli. Nos, ki ne akarna manapság ilyen lenni?
– Tehát egy szimpatikus figuráról van szó, modern korunk mesehőséről.
– Szó sincs róla, éppen ellenkezőleg. De elmondja számunkra, hogy mi az, ami fontos, mi az, ami nem. Az egyes epizódokat elemezve szinte észrevétlenül nyerhetünk betekintést az életet érintő legfontosabb etikai kérdésekbe, és törhetjük a fejünket olyan témákon is, mint mondjuk a szervátültetés, az abortusz, a genetika vagy Isten léte.
– Követendő példa lehet a leendő orvosaink számára?
– Készítettek egy felmérést az USA-ban orvostanhallgatók körében, de egyikük sem gondolta azt, hogy ilyen orvos szeretne lenni. Dokinkból ugyanis hiányzik a beteggel való együttműködés, empátia, emberség. De akkor sem járt jól, amikor azt kérdezték, hogy ki szeretne ilyen orvos betege lenni? Nem akadt vállalkozó, ugyanis Doktor House számára a beteg léte is zavaró, csupán a betegségre fókuszál.
– Kinek tetszhet jobban a sorozat, a hölgyeknek vagy az uraknak?
– Azt hiszem a mindenkinek, aki belekóstol.
– Hogyan jutott eszébe, hogy éppen erről a sorozatról írjon könyvet?
– Nem nekem jutott az eszembe. Amikor a szemináriumok valamelyikén elemezgetni kezdtük a tv-sorozatot – a gimnazista diákjaim közül is többen átjárnak a Hittudományi Főiskolára –, azonnal kiderült, hogy a figura gondolkodásra késztet, személye megannyi kérdést vet fel. Aztán a jegyzeteimből összeállt a kötet. Megjegyezném, hogy másutt, például a marburgi egyetem orvoskarán az egyik legnépszerűbb szemináriumi tantárgy lett Doktor House.
– A kötet fülszövegében Király József, a PTE egyetemi lelkésze megfogalmazza, hogy az ön írása a látásban segít minket.
– Erre igyekeztem törekedni. Én meg arra kérnék mindenkit, senki se próbáljon olyan lenni, mint Doktor House, ne csinálja utána. Bár a sorozatban a forgatókönyvíró a végére mindig helyére tesz mindent, a mindennapokban a dolgok nem így működnek.

Zseniális elme
A Doktor House idehaza is az egyik legkedveltebb sorozatfigura, a hipotézisei általában vitathatóak és meghökkentőek. A szerep feltűnően hasonlít Sherlock Holmesra: mindketten zseniális gondolkodók, zenélnek, zárkózottak és barátságtalanok. Hatvanhat országban vetítik, 2008-ban a világ legnézettebb televíziós sorozata volt. Számos díjat kapott, többek között két Golden Globe-ot és három Primetime Emmyt. A hatodik évadot 200 tavaly szeptemberben kezdték vetíteni az Egyesült Államokban egy kétórás kezdő epizóddal.

Forrás:  http://bama.hu/baranya/kozelet/pecsi-konyv-doktor-house-rol-348947

Megrendelések

 x 
A kosár üres

Kiemelt ajánlatunk

Ferling József: A nagy public relations receptkönyv
A 100 különböző projektet, esettanulmányt, megoldást bemutató könyv n...
Ivan R. Misner, Ph.D., Michelle R. Donovan, Avidor András: 29%, a megoldás
Egy sikeres vállalkozónak, egy cégnek van networking stratégiája. Egy si...
Bűnbak minden időben
Bűnbakok a magyar és az egyetemes történelemben Szerkesztette: Gyarmati ...
Tóbiás Áron: "...nőttön nő tiszta fénye"
Tóbiás Áron (1927) mindvégig az ötvenhatos forradalom tűzközelében vo...
Kerepeszki Róbert:A „tépelődő gentleman” Darányi Kálmán (1886–1939)
Ha Darányi Kálmán miniszterelnökre terelődik a szó, a korszakot ismerő...
A dualizmus kori Pécs történetéből. Városgazdálkodás - társasági élet - szegénypolitika
Az elmúlt években, évtizedekben a város történetének vonatkozásában ...
Hegyi Dolores: Hellénizmus Keleten
A hellénizmus konkrét hatását, megnyilvánulási formáit csak az utóbbi...
Molnár-Kovács Zsófia: A tankönyvkutatások dualizmus kori forrásai
E könyv a történeti tankönyvkutatások lehetséges forrásait, kiemelten ...
Dévényi Anna - Gőzsy Zoltán (szerk.): Eszmetörténet
Az Árkádia Kiskönyvtár az online megjelenő Árkádia folyóirat kézbe v...

Keresés a könyvek között