Erdészeti rovartan

Gömbölyves lárvák fejlődése

A rovarok fejlődése és szapordása 1. A pete tojás A pete gömbölyves lárvák fejlődése egy olyan sejt, melyből osztódással embrió fejlődik ki. A rovarok petéje általában az ún.

A hátsó pólusnál a tartalék tápanyagot képező deuteroplazma és a pólusplazma van. A sejtplazmák hálózatos szerkezetűek reticuloplasma. A tojás sejtet általában egy tojáshéj chorion védi.

Navigációs menü

A védelem mechanikai jellegű ragadozók ellenvalamint véd a kiszáradástól. Sokszor higroszkópikus a vízpárát felveszi a levegőből és lehetővé teszi a gázcserét légzés. A tojás elülső pólusán a mikropyle nyújt lehetőséget a megtermékenyítésre. A tojásból a kibúvás helyét gömbölyves lárvák fejlődése egy varrat előre jelzi.

A megtermékenyített petében az osztódó sejtmagok korai szakaszában, mielőtt azok a tojásperifériából a periplazmába vándorolnának, néhány sejtmag a hátsó pólusplazmába jut.

Ezek a magok nem osztódnak tovább, hanem a pólussejteket képezik. Később ezek lesznek az őscsírasejtek, melyek a gonádokba ivarszervek beépülnek, szemben a szomatikus sejtekkel, melyek egy része az embriót felépíti.

gömbölyves lárvák fejlődése

A rovarpeték barázdálódására a periplazma szuperficiális osztódása jellemző, ami az egyrétegű, sejtes blastoderma kialakulását eredményezi a chorion mentén. Ennek ventrális gömbölyves lárvák fejlődése megindul a csíralemezek ektoderma, mezoderma és entoderma elkülönülése, az embrióburok amnion és serosavalamint a neuroblast és a coeloma különválása.

6.7.1. A rovarok általános jellemzése

Ez a csíralemez szegmentálódásával, az előbél és az utóbél invaginációjával, vagyis az embrió belső, majd külső, látható organizációjával jár együtt. Lárva és báb típusok A posztembrionális lárvák típusai rendkívül változatosak a rovarok életmódjának megfelelően. A hemimetabol lárvák kezdettől petéből való kibúvás fogva hasonlítanak az imágóhoz pl. Blattodea, Orthoptera, Heteroptera, Homoptera.

gömbölyves lárvák fejlődése tyúkszem vagy talpi szemölcs

Egyes esetekben sajátos lárvakori szervek pl. A holometabol lárváknak két gömbölyves lárvák fejlődése csoportja van: 1. Itt újabb három típus különíthető el: 2. Lepidoptera és Hymenoptera részben fajok eruciform hernyószerű lárvái és Megaloptera lárvák.

Campodeoida lárvák, pajorok, drótférgek, ászkaszerű lárvák stb. Ha fej van, eucephala lárváról pl. A báb pupa vagy chrysalis a holometabol rovarok lárváinak nyugalmi — átalakuló — stádiuma az utolsó, a kifejlett imágó stádiumba vezető vedlés előtt.

A báb nem táplálkozik, a szárnyak és a végtagok szabadon vannak, de többé-kevésbé szorosan a testhez tapadnak.

Bevezetés az állattanba

Az utolsó lárvastádium röviddel a bábulás előtt már hasonlóvá válik a bábhoz. Ez a semipupa vagy propupa. A báb gyakran a lárva által elkészített szövedékben, gubóban kokon található. A báb típusok az alábbiak: 1. A test végtagjai szabadok. Trichoptera,Neuroptera, Megaloptera, Mecoptera, Micropterygidae ősmolyok. Három altípus sorolható ide: 2. Nematocera, Brachycera, Lepidoptera és néhány bogár faj. Eidmann, 1.

A rovarok posztembrionális fejlődésének típusai A hatlábúak sikerességének egyik legfontosabb oka a változatos posztembrionális fejlődés. Posztembrionális fejlődésen mindazon élettani, biológiai folyamatok összességét értjük, amelyek a petéből való kibújástól vagy születéstől az ivarérettség eléréséig lejátszódik. Főbb típusai a következők: I. Szelvényszerző fejlődés anamorphosis.

A rovarok imaginal élete és a szaporodás A bábból való kibúvás holometabol-az adult vedlés hemimetabol fejlődésű rovarok után kezdődik a rovarok imaginal életszakasza. Ennek az életszakasznak a legfontosabb élettevékenysége a szaporodás. A rovarok szaporodása kivétel nélkül ivaros sexualmivel az új egyed kifejlődése a női gamétából történik.

Az imágó szakasz a lárva életkorához viszonyítva nagyon változó. Az Észak-Amerikában élő Magicicada septemdecim tizenhét éves kabóca lárvája 17 évig fejlődik, az Afrikában elterjedt csecselégy Glossina 8—10 naponta egy bábulásra kész, mozgékony lárvát szül pupipara.

Az ivaros szaporodásnak két fő gömbölyves lárvák fejlődése van: 1. Bisexualis szaporodás Az erdei rovarok többsége két különnemű egyedek alkotta populációkból áll.

A Wikimédia Commons tartalmaz Orsóférgek témájú kategóriát. Az orsóférgek Ascarididae a fonálférgek Nematoda egyik családja.

A zygotából a hímek és a nőstények kifejlődése különböző genetikai mechanizmusok alapján különül el. Az ivarmeghatározásnak 3 típusa ismert.

Orsóférgek

Álta lában a hímek XO heterogaméták, a nőstények XX homogaméták, kivétel a Lepidoptera és néhány Trichoptera, melyeknél a nőstények heterogametikusak. A him itt XY, a nőstény XX kromoszómájú. A hím egyedek tehát haploidok, míg a nőstények diploidok. Monosexualis vagy parthenogenetikus szaporodás Bizonyos fajoknál vagy populációknál csak nőstények ismertek, melyek megtermékenyítés nélküli petéből kelnek ki.

A parthenogenetikus formák az area északi határán gyakoribbak, mint délen. Számos Collembola faj Skandináviában parthenogenetikus, nálunk és a mediterrán régióban bisexualis szaporodású. A leggyakoribb parthenogenetikus forma.

Szibériai gyógyszer a paraziták számára

Ez a formája a parthenogenetikus szaporodásnak a gubacsdarazsaknál Cynipidae és a levéltetveknél Homoptera fordul elő. Ezeknek a rovaroknak a szaporodásában általában generációváltakozást és gazdanövénycserét is találunk.

A nemzedékváltakozásnak azt a formáját, amikor egy bisexualis generációt több parthenogenetikus generáció követ, heterogoniának nevezzük. Gubacsszúnyogoknál Heteropeza, Miastor és néhány bogárnál fordul elő.